A kisgyermek energia és tápanyagszükséglete 1 éves korig

2014-03-25

Címke: , , , , , , , ,

Szerző: Juhász Flóra dietetikus

Sok szülőben felmerül a kérdés: eleget eszik/nem eszik túl sokat a gyermekem? nem túl sok/nem túl kevés az energiabevitel? Sokszor elveszünk az útvesztőben. Következő sorozatomban ebben szeretnék segítséget nyújtani, bemutatva a gyermek energiaszükségletét a különböző életkorokban, az adott életszakaszra jellemző táplálkozási kívánalmakat, kitérve arra is, hogy milyen étrendi változtatásokkal kell számolnunk laktózintolerancia és/vagy fruktóz malabszorpció esetén.

Az egy éves korig tartó időszak

br_1847624c.jpgA gyermek egy éves koráig tartó időszakában a fejlődés igen jelentős. A csecsemő súlya ezen időszak alatt a háromszorosára növekszik, aminek egyik feltétele a megfelelő energiaszükséglet biztosítása a csecsemő számára. Ebben az esetben, mint a későbbi életkorok során is jelentős szempont, hogy a csecsemő fejlődésének üteme egyenletes képet mutasson. Ebből kifolyólag a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálást javasolja, mellyel biztosíthatóvá válik a csecsemő fejlődésének megfelelő üteme. Ez azzal is magyarázható, hogy az anyatej megfelelő arányban tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyek megfelelnek a csecsemő számára(Kép forrása: telegraph.co.uk)

A korosztály energiaszükségletét pontos adatok szerint 80-120 kcal/testtömegkilogramm/nap között határozták meg. Az első hat hónapban a megadott energiaérték felső határát célozzuk meg, majd a következő hat hónapban a fejlődés intenzitása lelassul, így elegendő az ezen határérték alsó határának a biztosítása. Kizárólagos anyatejes táplálás mellett az energiaszükségletet nem szükségszerű számolni, hiszen az előzőekben említett módon történő megfelelő táplálás esetén, ez fedezi a csecsemő energiaigényét. Fontos azonban azt tudnunk, hogy mennyi az a tejmennyiség, ami ezt az igényt képes kielégíteni. Anyatejes táplálás esetén otthon is könnyedén kiszámolható a következő ajánlás: 120-150 ml anyatej mennyiséget kell biztosítani a csecsemő egy testtömegkilogramm/nap- ra vonatkoztatva, így a fent említett energiaérték könnyedén biztosíthatóvá válik.

Az anyatejes táplálás egyik kiemelendő előnyeként említeném azt a tényt, melyet számos kutatás során bizonyítottak, hogy az anyatejben lévő vas mennyiségének majdnem 50%-a képes felszívódni. A csecsemő nem megfelelő vas ellátottsága az értelmi fejlődésben okozhat zavart.

373402-baby-drinking-bottle.jpgAbban az esetben, ha nincs elegendő anyatej, csecsemőtápszerrel javasolt az etetés megvalósítása.

(Kép forrása: couriermail.com.au)

Mikor és hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Az anyatejes táplálást nem szükségszerű megszüntetnünk a gyermek egy éves koráig. A kizárólagos anyatejes táplálás után, 6 hónapos kortól elkezdjük a hozzátáplálást gyümölcsök zöldségek présnedvével, majd ezek pürésített változatával. A gyümölcs és zöldségpépek bevezetése után a főzelékek bevezetése javasolt. Kezdetben hígabb állagú főzelékeket ajánlanak, majd később ezek lehetnek sűrűbb állagúak is. Az elkészített főzelékeket ezen ételek bevezetése után húspépekkel egészíthetjük ki, melyek a megfelelő fehérje biztosítása érdekében javasoltak. A gluténtartalmú cereáliák (búza, rosz, árpa, zab) bevezetésének ajánlása az elmúlt években megváltozott: az eddigi ajánlás a cereáliák féléves kor utáni bevezetést javasolta, addig az ajánlás ma már a 4, illetve 6 hónapos kor közötti időszakot, mint kívánalmat nevezi meg a gluténtartalmú élelmiszerek bevezetésének.

Tej, méz, tojás, de mikor?

baby-eat-honey.jpg

(Kép forrása: healthwise-everythinghealth.blogspot.hu)

Az előzőekben említett egy – egy új étel bevezetése között célszerű egy-két napos szünetet tartani, hogy megfigyeljük, az adott étel nem okoz-e panaszt gyermekünk számára. Néhány élelmiszert szeretnék említeni, melyek bevezetése meghatározott időszakhoz kötött. Néhány példát említenék:

  1. Méz: bevezetése a korosztály esetében egy éves kor alatt nem ajánlott.
  2. Tojásfehérje: adása szintén egy éves kor alatt nem ajánlható.
  3. Tojássárgája: 8. hónaptól bevezethető.
  4. Eper: 12. hónapos kortól vezethető be.
  5. Tehéntej: bevezetését egy éves kor alatt szintén nem javasolják jelentős allergizáló hatása miatt.

Primer laktózintolerancia, veleszületett laktáz elégtelenség

A laktózintolerancia (tejcukorérzékenység) nem túl gyakori formája a primer laktózintolerancia (veleszületett forma) fennállása esetén az etetés anyatejes táplálással nem valósítható meg. Ebben az esetben szükséges a megfelelő anyatej helyettesítő tápszer választása.

Az elsődleges (veleszületett) laktózérzékenység csecsemőkorban igen ritkán okoz az ötödik életév előtt bárminemű tünetet, azonban a későbbi időszakban jellemző tünetek jelentkeznek. Ez az állapot nem egyenlő a veleszületett laktáz elégtelenséggel, hiszen ez az állapot igen súlyos tüneteket okoz már csecsemőkorban is. Ebben az esetben gyermekorvossal és dietetikussal konzultálva szükséges a megfelelő tápszer és a későbbi táplálás kiválasztása a gyermek számára.

Fruktóz malabszorpció (gyümölcscukorérzékenység)

A fruktóz malabszorpció a fruktóz felszívódási zavarát jelenti. Jellemzően nagyobb mennyiségű gyümölcscukor elfogyasztása következtében haspuffadás, hasi görcsök jelentkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy leválasztás során megfigyeljük az egyes ételek bevezetése utáni esetlegesen fennálló tüneteket. A leválasztás során az ételek bevezetését érdemes zöldség présnedvekkel, ezek pürésített változatával kezdeni, majd fokozatosan emelni a gyümölcscukor mennyiségét, fokozatosan haladva a magasabb fruktóztartalmú gyümölcsök bevezetése felé. (ld. fruktózegyenértéktáblázat – a szerk.) Kezdetben a leválasztás során ügyeljünk a kis adagokra, 1-2 kávéskanál mennyiséggel érdemes kezdeni az új ételek bevezetését. Ha gyermekünknél panasz jelentkezne egy-egy új étel bevezetése után, konzultáljunk háziorvosunkkal és dietetikusunkkal.

Felhasznált irodalom:

  • Laktóz-intolerancia vizsgálat az Allergia Ambulancián! Hozzáférhető: 2014-03-16,       http://www.ambulanciak.hu/index.php/allergia-ambulancia/laktoz-intolerancia-laktoz-     erzekenyseg/
  • Barna, M. (1996). Táplálkozás diéta. Budapest: Medicina.
  • Decsi, T. (2005). Táplálkozási zavarok gyermekkorban. Budapest: Medicina.
  • Decsi, T. (2001). A csecsemőtáplálás szakkönyve. Budapest-Pécs: Dialóg Campus.
  • Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium; Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság. (2009). Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az egészséges   csecsemő táplálásáról. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
  • A tejcukorérzékenység. Hozzáférhető: 2014-03-16, http://laktozerzekeny.org/a-tejcukorerzekenysegrol.html

 ———————————————————

A blog lehetőséget biztosít vendég szakértőknek, hogy az oldal témájához kapcsolódó írását, cikkét, fotóját, videóját megjelentesse, azonban ezek jogszerűségét és valódiságtartalmát az oldal szerkesztőjének nincs módjában leellenőrizni, ezért az ebből eredő károkért a szerkesztő semmilyen felelősségre nem vonható! Amennyiben viszont az említett bejegyzések sértik valakinek vagy valakiknek az érdekeit, megfelelő írásos indok alapján a bejegyzést a szerkesztő kijavítja vagy igény esetén törli! A fentiek a bejegyzésekhez fűződő hozzászólásokra is vonatkoznak!.

A szerzői jogokról: http://goo.gl/yq5bFG

———————————————————

Hozzászólások

Az alábbiak is érdekelhetnek:

Ha tetszett, oszd meg másokkal is! -> Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someonePrint this page