Címkék: dietetikus, Mosányi Barbara, só, sófogyasztás, íz

Szerző: Mosányi Barbara dietetikus

Kutatások szerint az 1-3 éves gyermekek sófogyasztása is Magyarországon az ajánlott napi mennyiség három-négyszerese, ami azért is elrettentő adat, mert a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást eredményez, amely a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. A magas sófogyasztás hátterében elsősorban a feldolgozott élelmiszerek nátrium tartalma áll, kisebb mértékben az ételkészítés során, illetve az asztali sózással hozzáadott sómennyiség. Szerencsére mindhárom esetben van lehetőségünk változtatásra.

A magzat már az anyaméhben megismerkedik egyes ízekkel

Az ízérzék igen korán, már a nyolcadik terhességi hétben, az első ízlelőbimbók megjelenésével kialakul. Az édesanya által elfogyasztott ételek íze megjelenik az embrionális folyadékban, ezáltal a magzat jóval azelőtt megismerkedik velük, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülne.
Már a születés előtt megjelenik a negatív reakció a keserű és savanyú ízekre, a pozitív válasz pedig az édes ízre, a sós ízt azonban csak a születés után kezdi megismerni a pici. Később az anyatej szintén számos aroma-összetevőt közvetít a gyermek felé, amelyre az édesanya táplálkozása gyakorol hatást.

0-5 éves kor között ismerkednek meg a gyerekek a legtöbb új ízzel

Szakmai ajánlások szerint javasolt a csecsemők egyéves életkoráig tartó szoptatása hozzátáplálás mellett. Hathónapos életkoron túl az anyatej vagy az anyatejpótló csecsemőtápszer nem fedezi a gyermek energia- és tápanyagszükségletét, ezért a szilárd táplálék bevezetését négy és héthónapos kor között tanácsolják.
Ennek hátterében nemcsak táplálkozás-élettani hatások állnak, hanem az is, hogy a gyermekek növekedésük során négy-hathónapos korukban a legelfogadóbbak az új ízek és élelmiszerek iránt. 18-24 hónapos kicsiknél a legjellemzőbb az elutasítás. Ha ebben az időszakban rugalmasak vagyunk, figyelembe vesszük a kicsi igényeit, és nem erőltetjük, hanem finoman felkínáljuk számára az egészséges, tápanyagdús ételeket, sokat tehetünk a helyes táplálkozási szokásai kialakításában. Öt éves kor alatt az új íz elfogadására legalább öt-tíz kínálás szükséges.

Az érzelmi hatások nagymértékben befolyásolják a gyermek ízlését, elfogadását vagy elutasítását. Idegenkedés fejlődik ki, ha negatív hatás, például nyomásgyakorlás éri, és elfogadás, ha pozitív érzetek érik, ezek pedig megmaradhatnak egy életen át. Kisgyermekkorban a táplálkozási szokások kialakulásában központi szerepet tölt be a környezet, a viselkedési minták, a példaképek, a barátok, a családi élet.

A mai gyerekek túl sósan esznek

Számos kutatásban vizsgálták a felnőtt lakosság sóbevitelét, mely eredmények Magyarországon az ajánlott mennyiség három-négyszeresét közölték. Sajnálatos módon a gyermekek körében végzett felmérések is hasonló adatokat mutatnak. A Magyar Gyermekorvos Társaság 2010-ben az 1-3 éves gyermekek tápanyagbevitelére-és élelmiszerfogyasztására végzett felmérése is megállapította, hogy az ajánlott mennyiség három-négyszeresét fogyasztják. Ezek az adatok azért meghatározóak, mert a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást eredményez, amely a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.
A magas sóbevitel hátterében elsősorban a feldolgozott élelmiszerek nátrium tartalma áll, kisebb mértékben az ételkészítés során, illetve az asztali sózással hozzáadott sómennyiség. Szerencsére mindhárom esetben van lehetőségünk változtatásra. Mindenekelőtt talán a legfontosabb az utánsózás elhagyása.

Mire figyeljünk a babák, gyerekek sófogyasztása kapcsán?

Vannak feldolgozott élelmiszerek, amelyeknek alapvetően magas a nátrium tartalma, mint például a kenyerek, pékáruk, húskészítmények, ízesítők, sós rágcsálnivalók, félkész és késztermékek. Gondos válogatással csökkenthetjük az innen származó nátrium mennyiséget.

1. Húskészítmények, felvágottak helyett készítsünk otthon szendvicskrémeket valamilyen zöldségből, főtt húsból vagy tejtermékből.
2. Hagyjuk el étkezésünkből a félkész és késztermékeket.
3. Sós rágcsálnivalók helyett kínáljunk gyermekeinknek zöldségeket, zöldég-, gyümölcsszeleteket.
4. Próbáljuk meg kivonni az ételízesítőket konyhánkból vagy helyettesítsük a sómentes változatokkal.
5. Ételkészítés során megannyi lehetőségünk van a konyhasó (nátrium-klorid) felváltására.
6. Alapvetően jobb, ha a csöppségek az ételek jellegét meghatározó alapanyagoktermészetes ízét kedvelik meg, kerüljük az erős és sós ízesítést.
7. Bátran használhatunk zöld és szárított fűszereket, valamint ízesítő hatású zöldség- és gyümölcsféléket, természetesen fokozatosan és mértékletesen bevezetve. Felhasználhatjuk frissen a petrezselyemzöldet, kaprot, metélőhagymát, tárkonyt, zellerlevelet és gumót; szárazfűszerként a babérlevelet, szerecsendiót, fahéjat, szegfűszeget, ánizst, köményt, bazsalikomot, kakukkfüvet, majorannát, rozmaringot, oregánót, borsikafüvet, vasfüvet. Csecsemőkorban, hathónapos kortól ízesíthetünk petrezselyemmel, zellerrel, kaporral, metélőhagymával, köménnyel; nyolchónapos kortól bazsalikommal, borsikafűvel, lestyánnal, citromfűvel; tizenhárom hónapos kortól majorannával, babérlevéllel, tárkonnyal.

Útravaló tudnivaló:

–    ügyeljünk az élelmiszerválogatásnál
–    használjunk zöld és szárított fűszereket, ízesítő hatású zöldség és gyümölcsféléket
–    kerüljük a sótartalmú ételízesítőket
–    minél később sózzuk gyermekeink ételét és kismértékben
–    kerüljük az izgató hatású, erős fűszereket
–    étkezzen együtt a család
–    mutassunk példát
–    kerüljük a nyomásgyakorlást
–    hagyjunk némi teret a választásban és legyünk türelemmel új élelmiszer bevezetésekor
–    fokozatosan és mértékletesen próbáljunk változtatni

(Kép forrása: huffingtopost.co.uk)

Cikkünk megjelent a Szülők Lapja oldalán is: http://www.szuloklapja.hu/babakonyha/3568/hozzataplalas-hogyan-vegyuk-ra-a-babakat-kisgyerekeket-az-uj-izekre-mit-okoz-a-tul-sos-etel-gyerekeknel-dietetikus-valaszol.html

A blog lehetőséget biztosít vendég szakértőknek, hogy az oldal témájához kapcsolódó írását, cikkét, fotóját, videóját megjelentesse, azonban ezek jogszerűségét és valódiságtartalmát az oldal szerkesztőjének nincs módjában leellenőrizni, ezért az ebből eredő károkért a szerkesztő semmilyen felelősségre nem vonható! Amennyiben viszont az említett bejegyzések sértik valakinek vagy valakiknek az érdekeit, megfelelő írásos indok alapján a bejegyzést a szerkesztő kijavítja vagy igény esetén törli! A fentiek a bejegyzésekhez fűződő hozzászólásokra is vonatkoznak!

A szerzői jogokról:  ITT