Ez egy tipikusan mutatós és finom kalács, amely bármikor megállja a helyét vendégségben. Gyorsan készen van, és könnyen elkészíthető. Igazából a korábbi alapreceptet variáltam, itt a fonás részleteit is megnézhetitek.

Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.

• 440 gramm búzaliszt
• 60 gramm mandulaliszt
• 3 evőkanál xilit
• 1 rúd vanília kikapart belseje
• 75 gramm vaj (tejfehérje és laktózmentes diéta esetén pl. liga)
• 2-3 marék mazsola (nem cukrozott! és csakis a tolerancia függvényében használjuk, figyeljük, hogy mennyit és mit bír a gyerkőc)
• 250 gramm növényi tej (a zabtej kicsit édesebb)
• 25 gramm élesztő
• 1 teáskanál szőlőcukor

Az élesztőt futtassuk fel a tejben a szőlőcukorral, közben a liszteket szitáljuk át, és keverjük össze a xilittel és a vaníliával. Végül adjuk hozzá a felfutott élesztőt, gyúrjuk össze, és a legvégén dolgozzuk bele az olvasztott vajat. Kelesszük a duplájára (kb. 1 óra).

Amíg kel a tészta, a mazsolát forrázzuk le forró vízzel, kb. 10 percig hagyjuk benne állni, majd öntsük le a vizet a mazsoláról és egy papírtörlőn hagyjuk száradni, hogy ne legyen tőle vizes a tésztánk később.

A megkelt kalácstésztát vágjuk háromba, formáljuk hengerré, finoman nyújtsuk ki kicsit, és szórjuk rá a mazsolát, végül tekerjük fel. A három feltekert copfot fonjuk össze hármas fonásba, majd tekerjük koszorúba, kenjük le szőlőcukros vízzel vagy növényi tejjel és tegyük 180 fokra előmelegített sütőbe. Kb.fél óra alatt kész lesz, és ilyen csodás!

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!