Hozzávalók:

• 2 csésze zabpehely (inkább nagyszemű)
• 2 csésze növényi tej (natúr rizs- vagy zabital)
• 1 evőkanál nyírfacukor/xilit
• 1 vaníliarúd kikapart belseje
• 1 csipet só

A hozzávalókat tegyük egy turmixgépbe, és jól turmixoljuk össze. Majd kicsit olajozzuk be a gofrisütőt (én most kókuszolajat használtam), és öntsük bele a tésztát. Pár perc alatt készre sül a gofri.

Nálunk a picur önmagában ette, de bármit tehetünk rá, megszórhatjuk fahéjas cukorral, vagy akinél nincs fruktózérzékenység mehet rá hozzáadott cukor nélkül készített lekvár, egy kis nektarin és tejszínhab, a lehetőségek tárháza szerintem egy gofri esetében kifogyhatatlan :)

A gofri sikerét azon is le lehet szűrni, hogy elég nehéz volt olyan fotót készíteni róla, ahol ne nyúlt volna egy kis kéz a képbe :)

A védőnőktől kapott táblázat szerint a zab elméletileg hat hónapos kortól adható, de azért a babára figyeljünk és minden új dolgot fokozatosan vezessünk be!

Már a vásárlásnál légy résen! Ha a kukorica külső levelei fonnyadtak, megsárgultak, menj tovább a következő árushoz. Ha a levelek frissessége átment a rostán, következő lépésben vizsgáld meg a kukoricaszemeket. Inkább nézzenek rád ferde szemmel, de minden egyes csövet nézz át, amit kifizetsz. Hajtsd félre a levelét, és nézd meg, hogy milyenek a kukoricaszemek. Ha túl sűrű, ha már behorpadt, inkább válassz másikat.

• friss, ropogós kukorica
• víz
• kevés só

Ha megvannak a megfelelő kukoricacsövek, akkor szedd le mindegyik levelét, és a legfrissebbeket tedd félre. A bajuszt se felejtsd el eltávolítani (ez mehet is a szemétbe), a végét pedig (ha csaknem az árus már megtette) vágd le – az utolsó kukoricaszemek alatt. Mosd meg alaposan a csöveket és a friss leveleket is.

Ezután vedd elő a fazekat, amelybe az összes cső belefér (ha kell, nyugodtan ketté lehet törni a csöveket). A fazék aljára tegyél a levelekből, aztán rá a kukoricákat, és végül annyi vizet, ami teljesen elfedi. A tetejére is helyezz még leveleket, majd fedővel letakarva főzd puhára. Ha felforrt a víz, akkor inkább közepesen lángon főzd tovább olyan 10-15 percig. (Nem javasolt tovább főzni, mert csak megkeményedik!)

Mi egy pici sót szoktunk rakni a főző vízbe, de utólag sózva is finom. Ha a babát nem akarod sóhoz szoktatni, akkor érdemesebb só nélkül főzni, és mindenki sózza ízlés szerint a sajátját tálalásnál.

Nálunk most ez az egyik sláger. A kukorica elvileg 6 hónapos kortól adható, de én sokáig nem mertem adni a picurnak a hasfájóssága miatt. Tavaly nyáron (kb. másfél évesen) már picit próbálkoztunk vele, és a bölcsiben a kukoricafőzelék mindig megcsavarta a pociját, de idén nyáron kicsit bátrabbak voltunk, és hát, mint látható imádja :) Azért fruktóz érzékenyek óvatosan vezessék vissza, mert a kukorica fruktóztartalma egyébként a középmezőnyben van: 75 gramm nyers zöldség tartalmaz 1 gramm fruktózt (ld. fruktóztáblázat).

Ezt most fejből tudom, ezért ezzel kezdem. És tudom, hogy ez még egy „édes” étel a krémtúró után, miközben azt kell megszoknia a picurnak, hogy zöldségeket eszik, de őszíntén szólva, örülök, hogy délben megeszi a főzeléket, este és reggel próbálok mindig mással operálni. Persze próbálkozom. Sokszor megkínálom a déli főzelékkel este, de eddig nem jártam sikerrel.

(mostantól mindent grammban írok, mert nekem úgy könnyebb a fruktóz gramm számítások miatt)

Nos, veszek 200 gramm rizstejet, 200 gramm vizet és kb. 100 gramm búzadarát, persze lehet kevesebbet. A tejet a vízzel felforralom, majd lassan kevergetve beleöntöm a búzadarát, pár perc alatt készre lehet főzni, de én a picurnak azért mindig igyekszem szétfőzni a biztonság kedvéért. Én a végén most még rakok bele egy kanál szőlőcukrot, aztán meglátjuk, lehet, hogy később el lehet hagyni.

A kórházból kapott táblázat szerint a fenti adag fruktóztartalma: 0,52

És azért ez egy elég méretes adag, a picur még sosem ette meg az egészet.

Ha bírja már a baba pocija, és esetleg vacsira készítettük a picurnak, akkor másnap fel lehet frissíteni egy kis joghurttal reggelire. A mi bébink imádta.