Ez a leves kifejezetten azért készült, hogy leves legyen a főétel előtt :), tehát nem egytálétel! Ez nagyon fontos, mert meghatározza a hozzávalókat. A picur ízlése ugyanis megváltozott. A fruktózmentes diéta első pár hetében nagyon nagy küzdelmek voltak, mivel a babánk folyamatosan arra várt, mikor kapja a gyümölcsöt, és még az édes zöldborsófőzelék is sírást váltott ki belőle. Aztán hozzászokott, hogy ő nem eszik gyümölcsöt, kekszet, bébiételt, és egyszer csak, talán két-három hete azt figyeltem meg, hogy megint imád enni, hogy élvezi az ízeket. Mint az igazi tea-fogyasztó, aki nem tesz semmilyen ízesítőt a teájába, és egyszer csak áttér a zöld, majd a gyógyfűves teákra, mert már érzi a valódi ízeket. Ugyanakkor ez azt is bevonzotta, hogy a picur mindig éhes, és mindig kevesli az adagot, viszont a nagy adagtól meg hasi fájdalmai, görcsei vannak. Így jutottam arra a gondolatra, hogy leves kell a főétel elé! De valami könnyű kellene, és hát mi mással kezdjünk, ha nem a cukkinivel :)

Hozzávalók:

• negyed vöröshagyma
• 1 cukkini
• bazsalikom
• egy kevés növényi tejszín (rizs/zabtejszín)

A hagymát apróra kockázzuk, 1 csepp olajon/kis vajon/vizzel megpároljuk. A megtisztított, meghámozott cukkinit felkockázzuk, és az üveges hagymához adjuk, kicsit fűszerezzük, majd annyi vízzel, ami ellepi, felengedjük, és puhára főzzük. Ha kész, leturmixoljuk (vízzel együtt), és tovább főzzük hozzákeverve a tejszínt. Ha nincs tejszínünk keverhetünk hozzá burgonyapelyhet vagy főtt krumplival turmixolhatjuk össze, viszont ekkor már laktatóbb az étel, ezért nem került ez a miénkbe.

Mondanom sem kell, hogy nagy sikere volt. Én a saját adagomhoz adtam sót, de nem kellett sokat, mert édeskés íze lett, a picurnak persze só nélkül is nagyon ízlett.

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!