Hozzávalók:

• 1 nagyobb fej patisszon
• ehhez fűszerek: só, bors, petrezselyem, kakukkfű
• 1 bögre hántolt köles
• 500 gramm csirkemell
• 2 dl növényi tejszín (pl. zabtejszín vagy kókusztejszín)
• ehhez fűszerek: só, szerecsendió, fehér bors
• vaj/margarin a jénai kikenéséhez
• növényi sajt a tetejére

A patisszont megmossuk; ha szeretnénk, meghámozhatjuk, de nem szükséges. A tetejét vágjuk le, ahol a szára van. Kétfelé is vághatjuk, így két csónakot kapunk, de levághatjuk a tetejét is, amelyet el is dobhatunk akár, de később díszítésre is használhatjuk. Mindkét esetben a belső részt kivájjuk (a magoktól megtisztítjuk), kivajazott jénaiba helyezzük, és bátran fűszerezzük.

A kölest főzés előtt mossuk át többször is, hogy véletlenül se legyen mellékíze, a picik nem szeretik általában. Egy kevés olajon/vízen/zsiradékon megpiríthatjuk (mint a rizst), majd két és félszeres mennyiségű vízben megfőzzük. Amikor felforr a víz, még sózzuk, majd fedővel letakarjuk. Kb. 20 perc alatt teljesen puhára fő.

Közben a csirkemellet apró kockákra vágjuk, kevés olajon/vízen/zsiradékon puhára főzzük fedő alatt, alacsony fokozaton. Időközben fűszerezzük kevés sóval, késhegynyi szerecsendióval, fehér borssal. Amikor puhára főtt, hozzáadjuk a növényi tejszínt is, hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Amikor elkészült a tejszínes csirkemell, összekeverjük a megpuhult kölessel, és ezzel töltjük meg a patisszont. Ha kimaradna a töltelékből, kis muffinformákba is rakhatjuk, nálunk a gyerekek erre repülnek rá legelőször.

A tetejét megszórhatjuk növényi sajttal. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt a patisszon puhára, a töltelék pedig finomra sül.

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalók:

• 1 fej patisszon
• 1 kisebb fej vöröshagyma
• 1 kis csokor metélőhagyma
• pár levél bazsalikom
• só, bors
• 2 dl növényi tejszín (mi kókusztejszínt használtunk)
• fél liter alaplé vagy 1 evőkanál natúr ételízesítő (igen! van ilyen só és cukor nélkül, már nagyon sok márkánál, csak szárított zöldségeket tartalmaz)

A patisszont és a hagymát megpucoljuk, majd kis kockákra daraboljuk. Először a hagymát pároljuk üvegesre egy kis olajon, zsiradékon (vagy érzékenység esetén vízen), ezután hozzáadjuk a patisszont. Pár percre átpirítjuk, majd felöntjük alaplével vagy vízzel, és natúr ízesítőt adunk hozzá. Amikor megpuhult a zöldség, összeturmixoljuk, apróra vágott zöldfűszerekkel és tejszínnel gazdagítjuk, kicsit még átforraljuk az egészet, akár át is turmixolhatjuk még egyszer, és már készen is van a finom ősz eleji levesünk. (Ha valaki inkább sűrűn szereti, kevesebb főzővíz is elég bele, vagy krumplival is sűríthető.)

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Egyik nap rakott karfiolt készítettem, a karfiol felét hozzákevertem a megfőtt rizshez és a megpárolt darált húshoz, a másik felét pedig – nem tudom, milyen sugallatra – összeturmixoltam a rizstejszínnel (kb. egy fej karfiol kicsit több mint felét 200 gramm tejszínnel, kevés sóval), és elkezdtem rácsurgatni a kivajazott jénaiba elsimított rakott tetejére. Már akkor meglepődtem, milyen szépen beteríti, és nem folyt le az aljára, a sütés során pedig gyönyörű réteget képzett. Hatalmas sikere volt a kicsinél, repetázott, elnevezte hamis sajtnak, és azóta is az egyik kedvence.

Ezek után persze bátran turmixoltam össze a növényi tejszíneket mindenféle zöldséggel: répával, padlizsánnal, brokkolival stb. – lehet is kísérletezni, a tejszín ilyen formában fél-egycentis rétegben megmarad az ételen. A kicsik pedig úgy jutnak zöldséghez, hogy nem is figyelnek rá. Az én lányaim például a mai napig kiturkálják a nagyobb karfiolrózsákat a rakottból, míg a (karfiolos) hamis sajtot élvezettel fogyasztják. Egy pici turpisság belefér. Ez a recept először a Képmás oldalán (ITT) jelent meg, most itt is közzéteszem:

Hozzávalók:

• 1 fej karfiol
• 200 gramm növényi tejszín (mi rizstejszínt használtunk)
• 1 bögre hántolt hajdina vagy (barna)rizs
• 500 gramm pulyka/sertésdarálthús
• 1 fej vöröshagyma
• só, bors

Ha a rizst választjuk, akkor azt a szokásos módon készítjük: kicsit átmossuk, olívaolajon (ez lehet mentes vaj/margarin, de akár kevés víz is) üvegesre pároljuk, majd kétszeres vízzel felöntjük, és forrás után takaréklángon 15 percig főzzük, utána még – továbbra is lefedve – 10 percre otthagyjuk a tűzhelyen.

Ha valaki bátrabb, csak ajánlani tudom a hajdinát, mert magas az ásványi anyag-, a vitamin- és az élelmi rosttartalma. Van benne minden, ami egy mentes étrend esetén fontos lehet, például fehérje, kalcium, kálium, magnézium, vas, réz, cink stb., valamint jó C-, E-, B2- és B1-vitaminforrás.

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalók (körülbelül egy tepsi adag):

• 100 gramm vaj/margarin (mentes!)
• 120 gramm xilit/nyírfacukor/egyéb természetes édesítő
• 1 tojás helyettesítésére: 1 evőkanál chiamag és 3 evőkanál víz
• 180 gramm gluténmentes liszt (amit én használtam, köles-, kukorica- és rizsliszt keverék volt)
• 2 csipet só
• fél zacskó sütőpor
• 1 teáskanál fahéj és/vagy 1 kávéskanál szerecsendió (ez utóbbitól pikáns lesz a mákos süti)
• 3 evőkanál mák (ez lehet több is, ízléstől függően)
• 1 csésze növényi tej (a zabital ízre kicsit édesebb, ezért érdemes ezt használni)

A tojás helyettesítésére használhatjuk a chiamagot. Jótékony hatásairól órákat lehetne beszélni, de talán a legfontosabb, hogy nagy arányban tartalmaz fehérjét, omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavakat. Korábban a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) felhívta a figyelmet fogyasztásának veszélyeire, de pont arra figyelmeztettek, hogy a bevitt mennyiségre kell figyelni. Mivel a chiamag fogyasztása trendi lett, ezért a fogyókúrázók őrült módon kezdték el használni a konyhában, azonban pont a magas rosttartalom miatt túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat idézhet elő. Ebben a receptben azonban egy teljes tepsi süteményhez elég egy minimális, 1 evőkanálnyi chiamag.

Elkészítés:

Az 1 evőkanál chiamagot tehát 3 evőkanál vízzel felöntjük, így 20 perc alatt megszívja magát, és megduzzad kocsonyásra. A vajat közben felolvasztjuk, kikeverjük az édesítővel, aztán a kocsonyásra duzzadt chiamaggal és a fahéjjal/szerencsendióval. A lisztet a sóval és a sütőporral jól összekeverjük, és fokozatosan adagolva hozzákeverjük a folyékony összetevőkhöz. Végül fokozatosan hozzákeverjük a növényi tejet – vigyázva, nehogy túlhígítsuk a tésztát! –, viszont, ha még túl sűrűnek érezzük, akkor önthetünk hozzá még folyadékot.

A kiválasztott muffin/bogárformákba beleöntjük a tésztát (kb. háromnegyedéig legyen a formának), és már tolhatjuk is a 180 fokra előmelegített sütőbe 20 percre.

A végén olvasztott vajjal le lehet kenni a tetejét és fahéjas porcukrot (szőlőcukrot vagy porrá darált xilitet) szórni rá, esetleg natúr eper- vagy szilvalekvárral kínálni, de kísérő nélkül is megállja a helyét, bármikor elvihetjük magunkkal egy nyári piknikre, vagy elmajszolhatják a gyerekek a kertben, a teraszon (természetesen szigorúan a késő délutáni kellemes napsütéses órákban).

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.

• 1 fej karfiol
• 1 kisebb vöröshagyma
• 2 közepes sárgarépa
• 2 közepes krumpli
• só, bors, natúr ételízesítő
• 2 dl natúr kókusztejszín (lehet másféle növényi tejszín is)

A zöldségeket megmostam, a karfiolt rózsákra szedtem, a hagymát, répát és krumplit kis kockákra aprítottam. Először kevés kókuszzsíron (ez lehet sima víz is) megpároltam a hagymát, majd rádobtam a többi zöldséget, kicsit átforgattam, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy a karfiolok még kikandikáltak. Fűszereztem. Fedővel lefedtem az edényt és puhára pároltam a zöldségeket. Összeturmixoltam, majd beleöntöttem a kókusztejszínt. Megkóstoltam, még egy kis sót és borsot raktam hozzá, aztán átforraltam egy kicsit, és ennyi! :)

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.

• 1 csokor (500 gramm) spárga
• 1 közepes cukkini
• 3-4 zsenge répa (kisebb)
• 1 csokor petrezselyem
• 2 marék zöldborsó
• 1 kisebb vöröshagyma
• 1 kicsi fokhagyma
• 1 kisebb zeller a zöldjével együtt
• só, bors
• 2,5 dl növényi tejszín (nekünk a kókusztejszín vállt be ilyenkor)

Minden zöldséget megmostam és összeaprítottam, beleraktam egy fazékba, és annyi vizet engedtem rá, hogy ellepje. Puhára főztem a zöldségeket és időközben fűszereztem is, majd leturmixoltam az egészet és hozzáöntöttem a kókusztejszínt, amivel puhítottam a levest. Van, aki natúran is szereti (növényi tejszín nélkül). Én egy kis bacont pirítottam hozzá, mert azt nagyon imádják a gyerekek, és még jobban csúszik vele egy ilyen zöld leves is :)

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.

• 120 gramm gluténmentes liszt
• 40 gramm aprószemű zabpehely (gluténmentes!)
• 100 gramm (mentes!) vaj/margarin
• 1 tk fahéj
• 50 gramm xilit/természetes édesítő

A száraz összetevőket én egy nagyobb mélytányérban összekevertem, hozzákockáztam a hideg vajat és összemorzsoltam benne. Mikor összeállt a tészta egy egész masszává, akkor hengert formáztam belőle és folpackba csomagolva (csak szerettem volna, egy steril zacskó viszont volt nálam, így abba raktam és) hűtőbe tettem. Fél órát volt ideje pihenni, már vettem is ki, melegítettem elő a sütőt, és vagdostam a tésztát egy ujjnyi szeletekre, majd gombócot formáztam belőle, a két kezem között szétlapítottam, és a tepsire helyeztem (sütőpapírra) a kis korongokat. 180 fokon kb. 13-15 percig sütöttem, és hagytam a rácson kihűlni.

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

• 500 gramm (fagyasztott) sóska
• pár rózsa karfiol (mondjuk úgy 3-4 nagyobb)
• növényi tej (én natúr zabitalt használtam, kb. 2-4 dl)
• 2 dl kókusztejszín
• 1 evőkanál liszt (fele zab/fele búza)
• xilit és/vagy szőlőcukor
• só, bors

A növényi tejen felolvasztottam a sóskát, addig a kókusztejszínben csomó mentesre kevertem a lisztet. Amikor a sóska elkészült, lepürésítettem és hozzáadtam a lisztes kókusztejet, kicsit így is összeturmixoltam az egészet, hogy véletlenül se legyen csomós, majd raktam vissza az egészet a tűzhelyre, fűszereztem,  besűrítettem, majd adtam hozzá még egy kis tejet, hogy lazítsam. Az édesítőt csak a végén kevertem bele, ezt ízlés szerint érdemes. (A fruktózmentes diétában engedélyezett szőlőcukornak főzés közben elillanhat az édes íze, a xilit viszont hashajtó hatású lehet, ha túl sokat teszünk bele, én ezért szoktam kombinálni.)

Mi most főtt tojást készítettünk hozzá, de tojásmentes diéta esetén lehet hallal, zöldség- vagy kölesfasírttal, zabpelyhes vagy amarantos húsgombócokkal vagy más feltéttel is fogyasztani! Jó étvágyat! :)

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.

• 250 gramm liszt
• 2 marék dió késsel felaprítva
• 2-3 marék aprószemű zabpehely
• 2-3 marék puffasztott amarant
• 2-3 kocka ét(mentes)csokoládé kicsi kockákra vágva
• 200 gramm vaj/margarin (mentes!)
• 70 gramm xilit

A lisztet a dióval, zabpehellyel, amaranttal, édesítővel összekevertem, majd belekockáztam a hideg vajat, összemorzsoltam a keverékkel, és összegyúrtam. Fél órát hagytam pihenni a hűtőben.

Majd kivettem a tésztát és kis gombócokat formáltam, amelyeket a tenyerembe összelapítottam, a tallérokat pedig a sütőpapírra helyeztem. 170 fokon 15 perc alatt sültek meg, 10-12 perc után érdemes nézni a szélét, tetejét, hogy nem barnul-e, ha igen, akkor azonnal le kell kapcsolni, mert megéghet a süti egy-két perc alatt is.

Hagyjuk teljesen kihűlni, hogy ne törjön össze a süti, mikor a tálcára tesszük. Mi vendégségbe vittük, azért sorakoztattuk így fel :)

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!

Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.

• kb. 10 db brokkoli rózsa (vagy egy púpos bögrényi)
• 1 közepes fej hagyma
• 1 kanál natúr ételízesítő vagy annyi alaplé, ami elfedi majd a fazékban a brokkolit (nekünk volt éppen otthon!)
• 2 dl növényi tejszín (mi natúr kókusztejszínt használtunk)
• só, fehérbors, szerecsendió
• 1-1 marék mandula fejenként (kicsiknek kicsi marék :))

A hagymát kicsire felkockáztam és egy kis kókuszolajon üvegesre dinszteltem, rádobtam a brokkolirózsákat és egy kicsit összeforgattam a hagymával, 1 percig pirítva az egészet, majd felöntöttem vízzel és fűszereztem.

Amikor megpuhult a brokkoli, akkor leturmixoltam az egészet, felöntöttem a növényi tejszínnel, és még egy kicsit felforraltam, hogy biztosan semmi gondot ne okozzon, és az ízek összeérjenek (ilyenkor még lehet fűszerezni, ha valami hiányozna).

A diót összetörtük a kicsikkel (igen, felügyelettel nagy móka, de oda kell figyelni és velük együtt csinálni), átpirítottam, és már raktam is a levesre.

Ha tetszett a recept, kövess a Facebookon és az Instagramon!