Sok szülőben felmerül a kérdés: eleget eszik/nem eszik túl sokat a gyermekem? nem túl sok/nem túl kevés az energiabevitel? Sokszor elveszünk az útvesztőben. Ezért indítottam útjának sorozatomat, amelynek következő részében az 1-3 éves kor közötti gyerekek energia- és folyadékigény szükségleteiről, illetve az ezen időszak alatt diagnosztizált fruktóz malabszorpció, laktóz intolerancia fennállásának megoldási lehetőségeiről írok részletesen. (A sorozat korábbi cikkei elérhetőek itt.)

Napi ötszöri étkezés

A gyermek egy éves korát megelőző életszakaszában is fontos szempont volt, hogy táplálkozása mennyiségileg és minőségileg is fedezze a fejlődéshez szükséges energiaigényt, a megfelelő tápanyagarányokat. Ez ebben az időszakban sincs másképp. Míg egy éves kor előtt jellemzően a nagyfokú fejlődés dominált, addig az egytől három éves korig tartó időszakban erre egyre kevesebb energia fordítódik. Azonban az említett időszak alatt már számolnunk kell a fokozódó fizikai aktivitással, ami többletenergiát igényel gyermekünk szervezete számára. Ennek értelmében napi energiaigényét számszerűen átlagosan 1100-1300 kcal/nap között adhatjuk meg.

Ebben az életkorban már a felnőttekéhez hasonlóan, napi ötszöri étkezés javasolt. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a megfelelő fejlődés biztosításához minden tápanyagra szükség van. A megfelelő szénhidrát bevitele az energiaigény kielégítése szempontjából fontos a nap folyamán, melyet magasabb rosttartalmú cereáliákkal nyugodtan fedezhetünk. Ilyenek például a barna kenyér, rozskenyér, graham kenyér.

Gyermekkorban a fehérjék nem megfelelő bevitele leggyakrabban a növekedés és a fejlődés elmaradásában nyilvánul meg. Legjobb fehérje források lehetnek számukra a soványabb húsrészek, halak, száraz hüvelyesek és a savanyított tejtermékek. A savanyított tejtermékek esetében választhatjuk a magasabb zsírtartalmú változatokat, melyek a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását méginkább segítik. Fontos kiemelni, hogy fehérje vonatkozásában egy vegetáriánus étrend, vagy annak valamelyik irányzatának szabályai szerint táplált gyermek számára nem tudjuk megfelelően biztosítani az úgynevezett teljes értékű fehérje bevitelét (teljes értékű fehérjét az állati eredetű termékek tartalmaznak), ezáltal nem tudjuk fedezni számára a megfelelő összetételű fehérje mennyiségét.

A megfelelő zsírbevitel szintén elengedhetetlen, ígynem célszerű a zsiradék bevitelét nagymértékben korlátozni csemeténk esetében. Ételkészítéshez használhatjuk a dúsított változatokat, mint például az omega-3-mal dúsított növényi olajokat.

Célszerű, hogy gyermekünket a helyes táplálkozás irányelveinek megfelelően tápláljuk, hogy minden számára szükséges tápanyaghoz hozzájuttassuk, ezzel biztosítva megfelelő fejlődésének ütemét.

Ebben az életkorban a gyermek önállósodik, egyre több ételt próbáltathatunk ki vele, ami formálja ízlésvilágát. Az egy éves kor után bevezetett ételek nagymértékben hozzájárulnak a később kialakult, felnőttkorra is kihatással lévő ízlésvilág kialakulására. Így fontos szempont, hogy gyermekünk táplálkozását a helyes irányba befolyásoljuk. Ételeit nyugodtan készítsük kevesebb só hozzáadásával, a nekik tálalt gyümölcsöket ne cukrozzuk, zöldségeiket ne sózzuk, ezzel is a helyesebb irányba formálva ízlésvilágukat.

Folyadékfogyasztás

A folyadékszükségletet otthon könnyen kiszámíthatjuk a következő megadott értékből (figyeljünk arra, hogy ez a szükséglet, csak az említett korosztályra érvényes): 100-120 ml/testtömegkilogramm folyadékot kell biztosítanunk gyermekünk számára naponta. Tehát egy 15 kg-os gyermek esetében ez például 1500-1800 ml között alakul. A mennyiség azonban mindig függ gyermekünk fizikai aktivitásától,adott időjárási tényezőktől és az elfogyasztott ételek milyenségétől.  Legjobb, ha az elfogyasztott folyadék a tiszta víz. Folyadékfogyasztás szempontjából ajánlatos kerülni a cukor hozzáadásával készült üdítőket és a magas koffeintartalmú italokat.

Laktózintolerancia

Az egy éves kor után bevezetett tej-és tejtermékek bizonyos esetekben gyermekünknél panaszt, tüneteket okozhatnak. Ilyen jellegű tünetek lehetnek leggyakrabban a haspuffadás, megváltozott székelési szokások, hasmenés. Előfordulhat, hogy ebben az esetben laktózintolerancia áll a tünetek hátterében. Szakorvosi kivizsgálás során bizonyított laktózintolerancia esetén ezek az élelmiszerek kizárásra kerülnek, azonban nem feltétlenül teljes mértékben. Ez mindig függ gyermekünk egyéni toleranciájától, hogy adott esetben mennyi annak a laktóznak a mennyisége, melyet szervezete még képes tolerálni tünetek megjelenése nélkül. Laktózintolerancia igazolódása esetén feltétlenül konzultáljunk dietetikussal a javasolt étrend miatt.

Fruktóz malabszorpció

A fruktóz malabszorpció tünetei eltérőek lehetnek. Jellemző lehet ebben az esetben is a haspuffadás, hasfájás, hasmenés vagy a fejlődésben való megrekedés. Diagnosztizált fruktóz malabszorpció esetén a további teendőkről a ide kattintva olvashatsz, illetve a diétával kapcsolatban is találsz itt további információkat.

Képek forrása: 1.) theepochtimes.com, 2.) indivia.com

Felhasznált irodalom:

• A tejcukorérzékenység. Hozzáférhető: 2014-03-16, http://laktozerzekeny.org/a-tejcukorerzekenysegrol.html
• Barna, M. (1996). Táplálkozás diéta. Budapest: Medicina.
• Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium; Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság. (2009). Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az egészséges   csecsemő táplálásáról. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
• Decsi, T. (2005). Táplálkozási zavarok gyermekkorban. Budapest: Medicina.
• Decsi, T. (2001). A csecsemőtáplálás szakkönyve. Budapest-Pécs: Dialóg Campus.
• Laktóz-intolerancia vizsgálat az Allergia Ambulancián! Hozzáférhető: 2014-03-16,       http://www.ambulanciak.hu/index.php/allergia-ambulancia/laktoz-intolerancia-laktoz-     erzekenyseg/

———————————————————

A blog lehetőséget biztosít vendég szakértőknek, hogy az oldal témájához kapcsolódó írását, cikkét, fotóját, videóját megjelentesse, azonban ezek jogszerűségét és valódiságtartalmát az oldal szerkesztőjének nincs módjában leellenőrizni, ezért az ebből eredő károkért a szerkesztő semmilyen felelősségre nem vonható! Amennyiben viszont az említett bejegyzések sértik valakinek vagy valakiknek az érdekeit, megfelelő írásos indok alapján a bejegyzést a szerkesztő kijavítja vagy igény esetén törli! A fentiek a bejegyzésekhez fűződő hozzászólásokra is vonatkoznak!.

A szerzői jogokról: ITT

———————————————————

Sok szülőben felmerül a kérdés: eleget eszik/nem eszik túl sokat a gyermekem? nem túl sok/nem túl kevés az energiabevitel? Sokszor elveszünk az útvesztőben. Következő sorozatomban ebben szeretnék segítséget nyújtani, bemutatva a gyermek energiaszükségletét a különböző életkorokban, az adott életszakaszra jellemző táplálkozási kívánalmakat, kitérve arra is, hogy milyen étrendi változtatásokkal kell számolnunk laktózintolerancia és/vagy fruktóz malabszorpció esetén.

Az egy éves korig tartó időszak

A gyermek egy éves koráig tartó időszakában a fejlődés igen jelentős. A csecsemő súlya ezen időszak alatt a háromszorosára növekszik, aminek egyik feltétele a megfelelő energiaszükséglet biztosítása a csecsemő számára. Ebben az esetben, mint a későbbi életkorok során is jelentős szempont, hogy a csecsemő fejlődésének üteme egyenletes képet mutasson. Ebből kifolyólag a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálást javasolja, mellyel biztosíthatóvá válik a csecsemő fejlődésének megfelelő üteme. Ez azzal is magyarázható, hogy az anyatej megfelelő arányban tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyek megfelelnek a csecsemő számára. (Kép forrása: telegraph.co.uk)

A korosztály energiaszükségletét pontos adatok szerint 80-120 kcal/testtömegkilogramm/nap között határozták meg. Az első hat hónapban a megadott energiaérték felső határát célozzuk meg, majd a következő hat hónapban a fejlődés intenzitása lelassul, így elegendő az ezen határérték alsó határának a biztosítása. Kizárólagos anyatejes táplálás mellett az energiaszükségletet nem szükségszerű számolni, hiszen az előzőekben említett módon történő megfelelő táplálás esetén, ez fedezi a csecsemő energiaigényét. Fontos azonban azt tudnunk, hogy mennyi az a tejmennyiség, ami ezt az igényt képes kielégíteni. Anyatejes táplálás esetén otthon is könnyedén kiszámolható a következő ajánlás: 120-150 ml anyatej mennyiséget kell biztosítani a csecsemő egy testtömegkilogramm/nap- ra vonatkoztatva, így a fent említett energiaérték könnyedén biztosíthatóvá válik.

Az anyatejes táplálás egyik kiemelendő előnyeként említeném azt a tényt, melyet számos kutatás során bizonyítottak, hogy az anyatejben lévő vas mennyiségének majdnem 50%-a képes felszívódni. A csecsemő nem megfelelő vas ellátottsága az értelmi fejlődésben okozhat zavart.

Abban az esetben, ha nincs elegendő anyatej, csecsemőtápszerrel javasolt az etetés megvalósítása.

(Kép forrása: couriermail.com.au)

Mikor és hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Az anyatejes táplálást nem szükségszerű megszüntetnünk a gyermek egy éves koráig. A kizárólagos anyatejes táplálás után, 6 hónapos kortól elkezdjük a hozzátáplálást gyümölcsök zöldségek présnedvével, majd ezek pürésített változatával. A gyümölcs és zöldségpépek bevezetése után a főzelékek bevezetése javasolt. Kezdetben hígabb állagú főzelékeket ajánlanak, majd később ezek lehetnek sűrűbb állagúak is. Az elkészített főzelékeket ezen ételek bevezetése után húspépekkel egészíthetjük ki, melyek a megfelelő fehérje biztosítása érdekében javasoltak. A gluténtartalmú cereáliák (búza, rosz, árpa, zab) bevezetésének ajánlása az elmúlt években megváltozott: az eddigi ajánlás a cereáliák féléves kor utáni bevezetést javasolta, addig az ajánlás ma már a 4, illetve 6 hónapos kor közötti időszakot, mint kívánalmat nevezi meg a gluténtartalmú élelmiszerek bevezetésének.

Tej, méz, tojás, de mikor?

(Kép forrása: healthwise-everythinghealth.blogspot.hu)

Az előzőekben említett egy – egy új étel bevezetése között célszerű egy-két napos szünetet tartani, hogy megfigyeljük, az adott étel nem okoz-e panaszt gyermekünk számára. Néhány élelmiszert szeretnék említeni, melyek bevezetése meghatározott időszakhoz kötött. Néhány példát említenék:

1. Méz: bevezetése a korosztály esetében egy éves kor alatt nem ajánlott.
2. Tojásfehérje: adása szintén egy éves kor alatt nem ajánlható.
3. Tojássárgája: 8. hónaptól bevezethető.
4. Eper: 12. hónapos kortól vezethető be.
5. Tehéntej: bevezetését egy éves kor alatt szintén nem javasolják jelentős allergizáló hatása miatt.

Primer laktózintolerancia, veleszületett laktáz elégtelenség

A laktózintolerancia (tejcukorérzékenység) nem túl gyakori formája a primer laktózintolerancia (veleszületett forma) fennállása esetén az etetés anyatejes táplálással nem valósítható meg. Ebben az esetben szükséges a megfelelő anyatej helyettesítő tápszer választása.

Az elsődleges (veleszületett) laktózérzékenység csecsemőkorban igen ritkán okoz az ötödik életév előtt bárminemű tünetet, azonban a későbbi időszakban jellemző tünetek jelentkeznek. Ez az állapot nem egyenlő a veleszületett laktáz elégtelenséggel, hiszen ez az állapot igen súlyos tüneteket okoz már csecsemőkorban is. Ebben az esetben gyermekorvossal és dietetikussal konzultálva szükséges a megfelelő tápszer és a későbbi táplálás kiválasztása a gyermek számára.

Fruktóz malabszorpció (gyümölcscukorérzékenység)

A fruktóz malabszorpció a fruktóz felszívódási zavarát jelenti. Jellemzően nagyobb mennyiségű gyümölcscukor elfogyasztása következtében haspuffadás, hasi görcsök jelentkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy leválasztás során megfigyeljük az egyes ételek bevezetése utáni esetlegesen fennálló tüneteket. A leválasztás során az ételek bevezetését érdemes zöldség présnedvekkel, ezek pürésített változatával kezdeni, majd fokozatosan emelni a gyümölcscukor mennyiségét, fokozatosan haladva a magasabb fruktóztartalmú gyümölcsök bevezetése felé. (ld. fruktózegyenértéktáblázat – a szerk.) Kezdetben a leválasztás során ügyeljünk a kis adagokra, 1-2 kávéskanál mennyiséggel érdemes kezdeni az új ételek bevezetését. Ha gyermekünknél panasz jelentkezne egy-egy új étel bevezetése után, konzultáljunk háziorvosunkkal és dietetikusunkkal.

Felhasznált irodalom:

• Laktóz-intolerancia vizsgálat az Allergia Ambulancián! Hozzáférhető: 2014-03-16,       http://www.ambulanciak.hu/index.php/allergia-ambulancia/laktoz-intolerancia-laktoz-     erzekenyseg/
• Barna, M. (1996). Táplálkozás diéta. Budapest: Medicina.
• Decsi, T. (2005). Táplálkozási zavarok gyermekkorban. Budapest: Medicina.
• Decsi, T. (2001). A csecsemőtáplálás szakkönyve. Budapest-Pécs: Dialóg Campus.
• Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium; Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság. (2009). Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az egészséges   csecsemő táplálásáról. Budapest: Egészségügyi Minisztérium.
• A tejcukorérzékenység. Hozzáférhető: 2014-03-16, http://laktozerzekeny.org/a-tejcukorerzekenysegrol.html

 ———————————————————

A blog lehetőséget biztosít vendég szakértőknek, hogy az oldal témájához kapcsolódó írását, cikkét, fotóját, videóját megjelentesse, azonban ezek jogszerűségét és valódiságtartalmát az oldal szerkesztőjének nincs módjában leellenőrizni, ezért az ebből eredő károkért a szerkesztő semmilyen felelősségre nem vonható! Amennyiben viszont az említett bejegyzések sértik valakinek vagy valakiknek az érdekeit, megfelelő írásos indok alapján a bejegyzést a szerkesztő kijavítja vagy igény esetén törli! A fentiek a bejegyzésekhez fűződő hozzászólásokra is vonatkoznak!.

A szerzői jogokról: ITT

———————————————————

Juhász Flóra vagyok, a Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Karának végzős dietetikus hallgatója.

Eddigi tapasztalataimat főként kórházi környezetben és nemzetközi szinten szereztem. Többször jártam külföldi egészségügyi kurzusokon (Finnország, Portugália, Amerikai Egyesült Államok), ahol szélesebb perspektívából láthattam rá az egészségügy helyzetére. Gyakorlataim során többször is betekintést nyertem a kórházak mozgalmas gyermekosztályaira, és olyan szakemberektől sajátíthattam el a gyakorlati tapasztalatokat, akik már sok éves rutinnal mozognak ezen a területen.

Rendszeresen veszek részt hazai konferenciákon és szakmai rendezvényeken. Legnagyobb eredményeimet a coeliakia területén értem el, tanácsaimmal sokat segíthettem a kisgyermekes családokkezdeti nehézségeit leküzdeni, életvitelüket kialakítani.  

Sajnos tapasztalataim azt mutatják, hogy nem kevés hamis információ kering az interneten, és meglátásom szerint a babykitchen.blog.hu  hiteles és megbízható információkat nyújt az oldalra látogató szülők számára, ezért nagy örömömre szolgál, hogy a babykitcen.blog.hu csapatának a tagja lehetek. Legfőbb célom, hogy bejegyzéseimmel megkönnyítsem elsősorban a fruktóz malabszorpcióval és laktóz intoleranciával küzdők mindennapi életét, hogy segítséget nyújtsak a mindennapi rutin kialakításában.

Üdvözlettel:

Juhász Flóra

A szakértő cikkei:

• A kisgyermek energia és tápanyagszükséglete 1 éves korig
• Gyermekünk energiaszükséglete 1-3 éves kor között 
• Az óvodáskor kihívásai a gyermekek táplálkozásában 
• Egészségtelen étkezés, dohányzás, súlyfelesleg és titkolózás – Milyen példával állunk gyermekeink előtt?