fruktóz- és tejmentes diéta szerint
Egy újabb kikísérletezett császárzsemle variáció, mely már a reformos ételek felé veszi az irányt, de önmagában is finom és tápláló.
Hozzávalókat ld. a jegyzetlapon.
Az elkészítés innentől ugyanaz, mint az eredeti recepté, ld. ittAMP.
A langyos vízbe morzsoljuk bele az élesztőt, keverjük hozzá a cukrot, és hagyjuk felfutni. Közben szitáljuk át a liszteket, keverjük bele a sót és az amarantot. Mérjük ki és kockázzuk bele a vajat, majd morzsoljuk össze az egésszel. Jöhet hozzá a felfuttatott élesztő és a tej is. Keverjük jól össze, és dagasszunk. A tökéletes tészta nem ragad az edény falához, kicsit hólyagos, de puha és lágy marad.
Rakjuk meleg helyre, és hagyjuk a duplájára kelni. Majd az enyhén lisztezett felületen formázzunk hat kis gombócot, és hagyjuk 10 percet pihenni.
10 perc után sodorjunk rudakat a gombócokból, közben hagyjuk is pihenni, hogy ne szakadjon el a tészta. Kössünk rá egy laza csomót. Utána a jobb oldali végét (vagyis mindig azt, ami felülről kandikál ki) dugjuk át az alján. Majd fordítsuk meg, és dugjuk át a másik végét is az alján (nyomjuk belülre a végét). Fotósorozat a pontos elkészítésről ittAMP.
Hagyjuk a duplájára kelni (kb. 20 perc), majd kenjük le a tetejét tejjel/vízzel, és tegyük 190 fokra előmelegített sütőbe fél órára, de azért figyeljük a tetejét, nehogy megégjen. Mikor kivesszük, még megkenhetjük egy kis tejjel/vízzel a tetejét, ilyenkor tovább puha marad a héja.
A zabpehelyliszttel és amaranttal készített császárzsemle nem olyan mutatós, mint a fehérliszttel készített társa, de ízre nagyon különleges lett, önmagágban is nagyon klassz uzsonna lett. Ez nekünk azért is fontos, mert én reggel beraktam a bölcsis szekrénybe, egész nap elállt, míg a mami a picurért nem ment délután, és oda nem adta neki a játszótéren.