Farsangi fánk a tej- és fruktózmentes diéta szerint és tojás nélkül

Mikor el kellett kezdenünk diétázni, jó pár dologról le kellett mondanunk az elején. Egyik évben úgy döntöttem, azért is lesz nálunk farsangi fánk! Mivel kikerülhetetlen, hogy a fánkot olajban kell kisütni, és ha lehet, akkor nem is sütöttem olajban, ezért a másik, még nálunk problémát okozó elemet, a tojást akartam elhagyni a fánkból. Mivel annyi minden működik nagyon jól tojás nélkül (kalács, pogácsa, keksz, kenyér), ezért elég bizakodóan álltam hozzá a feladathoz, és bár nem is vártam, elsőre sikerült egy klassz tésztát kikísérleteznem. A fánk puha lett, légies, és bevallom, én magában szerettem a legjobban.

Csörögefánk a tej- és fruktózmentes diéta szerint és tojás nélkül

Ez igazából a Dédi receptje, csöppet átalakítva, hogy beleférjen a kicsik étrendjébe.

Farsangi fánk sütőben a fruktóz- és tejmentes diéta szerint, tojás nélkül

Mivel alig sütünk olajban, szinte minden a sütőben készül, ezért egyik évben ki akartam próbálni a sütőben sült farsangi fánkot is. Nagyon klassz lett az eredmény, érdemes egyiket másikat mentes étcsokival lecsurgatni!

Varga Zita Hella, a blog szerzője

Varga Zita Hella vagyok, a babakonyha.hu szerzője, a blogon található, fruktóz- és tejmentes diéta szerint (sokszor tojás nélkül) készített receptek kikísérletezője.

Gyermekem születéséig egyetlen specialitásom a tejszínes-gombás-csirkés tészta volt, és a barackos-fahéjas muffin, ezeket azonban már egész jól készítettem :) A kisbabánk két hét után nagyon hasfájós, sírós, görcsölős lett, a következő hetekben, hónapokban mindent kipróbáltunk, amit egy hasfájós babánál be lehetett vetni: a gyógyszertári készítményektől kezdve, a masszírozáson és a hordozó kendőn át, a természetes alapú görcsoldókig, az alternatív módszerekről nem beszélve. Két-három oldalas listát tudnék írni arról, hogy mivel próbálkoztunk csak, hogy a kicsinek elviselhetőbbek legyenek a napjai. Habár nem célom az egészségügyet vádolni, azt azért el kell mondanom, hogy lássátok, mennyire gyerekcipőben jár még ez a terület, hogy inkább gondolták a sírós, hasfájós gyermekről, hogy autista, mint azt, hogy gyomorbántalmai vannak.

Természetesen az első három hónapban nagyon türelmesek voltunk, nagyon nehéz időszak volt ez számunkra, de próbáltuk túlélni, a kicsi számára a legjobbá tenni, bízva abban, hogy ez csak a három hónapos hasfájás. Utána azzal biztattak minket, hogy van, akinél fél évig is eltart ez az időszak. Eljött a fél éves kor, elkezdődött a hozzátáplálás, és az éjszakáink is elromlottak, már azt a fél órát sem aludta végig a picurka, amit korábban sikerült. Kialvatlanok voltunk, kimerültek, első gyerekesek, tanácstalanok.

8 hónapos volt a kicsi, amikor már negyedórákra tudtunk csatlakozni hasonló korú gyermekeket babakocsiban sétáltató anyukákhoz. Rájöttem, hogy a gyereknevelés nem arról szól, amit mi addig csináltunk. Ekkor jött egy lehetőség: a szomszédom a gasztroenterológushoz 3 hónappal korábban kapott időpontját átadta nekem. Azt sem tudtam eszik-e vagy isszák, én a vasszeget is megehetem, nem lesz bajom tőle. Úgy voltam vele, ha fogadnak az időpontban minket, elmegyünk, ha nem, akkor az a sors keze. Nem ragozom túl, fogadtak.

Elküldtek minket hasi ultrahangra, ehhez pár héttel későbbi beutalót kaptunk, aztán pár héttel később vissza kellett mennünk kontrollra. Mivel semmi nem látszott az ultrahangon a beszélgetések alapján fruktóz kilégzéses tesztre küldtek minket, persze kb. 1 hónappal későbbi időpontban. A nehézségekről, és az egészségügy útvesztőiről most nem szeretnénk bővebben írni, ha bárki kíváncsi erre a fejezetre, ezekre a tapasztalatokra, írjon bátran az segit@babakonyha.hu email címre, és szívesen elmesélem, adok javaslatot a tapasztalataink alapján, mit lehet másképpen. A lényeg, hogy a kicsi 11 hónapos volt, mikor kiderült, hogy fruktóz malabpszorpciója van (gyümölcscukor érzékenység), és 13 hónapos, mikor megállapították, hogy laktózintoleranciája is (tejcukor érzékenység), 13 hónapos koráig szopizott, és kb. 14-15 hónapos korában az orvossal egyeztetve a tápszer próbálkozásokkal is felhagytunk.

Én, mint kezdő, korábban tízenhatezer órában dolgozó, és sokszor mélyhűtött gyorskaján élő, nem igazán egészségtudatos anyuka ott álltam, hogy akkor a gyerek nem ehet gyümölcsöt, tejtermékeket, a tojástól is fáj a hasa, és a magas vagy magasabb fruktóztartalmú zöldségek is gondot okoznak. Akkor mit készítsek??? Bújtam a netet ezerrel, volt is sok laktózmentes recept, de kombinált fruktóz- és tejmentes diétára épülő recepteket nem nagyon találtam, ami esetleg még tojástól is mentes.

És persze jött a nagy levegővétel, és a kísérletezés. Megismertem a magas ásványianyag és vitamintartalmú élelmiszereket (ha már a gyermek a tápszereket sem bírta). Így születtek az első receptek (a www.babykitchen.blog.hu oldalra). Később, a gyermek sétáltatós, játszóterezős beszélgetések során az egészségtudatos anyukák elkezdtek érdeklődni a receptek iránt, így a blogot nyilvánossá tettem, a facebook oldal már szakmai kíváncsiságból jött, és hogy frissen kapják az információkat, új recepteket a követők.

Mikor 4000-re ugrott a követők száma, elhatároztam, hogy ha az 5000-et elérjük, dietetikusokat keresek, akik az oldal mellé állnak, hogy ne csak receptekkel, hanem profiktól kapott szakmai tanácsokkal, információkkal is el tudjuk látni az érdeklődő szülőket. Így alakult ki a jelenlegi felállás, és köszönöm a lelkes dietetikusoknak, ma már barátaimnak a szakmai támogatást!

Mikor 9000 fölé ugrott a követők száma a férjemmel megálmodtunk egy önálló honlapot, ami még nagyobb segítség lehet a hasonló cipőben járó szülőknek, érintetteknek. Így született meg a babakonyha.hu oldal (amelynek kezeléséről, szerkezetéről, felépítéséről: ITT olvashatsz bővebben).

Mindeközben a picurka mellé megérkezett pöttömke, aki ugyancsak imád főzni, bár nagyon rossz evő, ezért még nagyobb a kihívás :D Nagyon szeretem, ha a kicsik besegítenek, ha szétlapítják a kalács vagy a fánk tésztát, és kukacokat formáznak, miközben könyékig lisztesek és vanília illatúak. A főzés teljesen kikapcsol, és imádom nézni, mikor a kicsik (meg az Apukájuk) élvezettel fogyasztják el az együtt készített ételeket. A blogra kizárólag azok a receptek kerülnek fel, amelyek ezen a minőség-ellenőrzésen átmentek és szigorúan jelesre vizsgáztak! :-)

xxx

Aki olvassa a blogot, követi a facebook oldalt, jól tudja, hogy ritkán szoktam személyeskedni, inkább a segítségnyújtás az, ami hajt. Mi is, ahogy a legtöbb ételérzékeny vagy -allergiás gyermek szülei sok mindenen mentünk keresztül, és a kicsi 4 éves volt, mikor eljutottunk dr. Tamás Katalin doktornőhöz, akinél először éreztem azt, hogy a legmagasabb szakmai tudás és az érző ember egyaránt jelen van, a gyermeket és annak problémáit összességében látja, átfogóan tudja értelmezni a fennálló tüneteket, alapos, a szülő számára is érhetően fogalmaz, mindenre kitér, és olyan megoldást keres, amely mindenki megnyugvására szolgálhat. Azóta bárki keres meg, és érdeklődik arról, hogy ismerek-e jó gasztroenterológust, mindig hozzá irányítottam. Nagy öröm számomra és külön megtiszteltetés, hogy 2017-től a blog szakértői között üdvözölhetem őt és csapatát.

Dr. Tamás Katalin, gyermekorvos, gasztroenterológus, allergológus

Már öt évesen tudtam, hogy gyerekorvos szeretnék lenni. Szinte egyszerre lettem anyuka és orvos, soha nem tudtam és nem is szerettem volna szétválasztani ezt a remek kettőséget magamban. Az elmúlt 25 év folyamán több, mint 15 évet töltöttem közkórház gyermekosztályán remek mentorok társaságban. Később 10 év alatt házi gyermekorvosként szolgáltam, tapasztaltam és alakultam át olyan orvossá, amilyen most vagyok. A mottóm a régi: Örömmel gyógyítani! Persze a „gyógyítás” számomra a biztonságos szakmai háttér és elérhetőség nyújtása a családoknak és a gyerekeknek. A szakma szabályainak szempontjai mellett az egyéni igényeknek való megfelelés. Csak a szigorúan bizonyítékokon alapuló orvoslás (evidence based medicine) véleményem szerint kevés, ennél többet kíván az élet a mindennapi gyakorlatban. További információ: Medhelp4Kids, jelentkezés esetén hivatkozás a Babakonyhára.

Varga Petra, dietetikus

Rendkívül fontosnak tartom az egészség megőrzését, betegségek megelőzését, melyben nagy szerepe van a korszerű és személyre szabott táplálkozásnak. Dietetikusként igyekszem a szakmai irányelvek mellett mindenki számára elsajátíthatóvá tenni az egészséges és speciális étrendet.

Pályakezdőként bölcsődében helyezkedtem el, mint élelmezésvezető. Ebben a pozícióban megismerhettem a főzés minden apró fortélyát, rengeteg tradicionális ételt tehettem egészségesebbé, és felügyelhettem a diétás ételek elkészítését is.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert megtaláltam azt a munkahelyet, ahol közvetlen kapcsolatot alakíthatok ki szülőkkel, gyerekekkel egyaránt és legjobb szakmai tudásom szerint adhatok nekik tanácsot. Fő témaköreim: az egészséges táplálkozás a várandósság és szoptatás idején. Gyakran adok tanácsot pácienseimnek tehéntejallergia, tojásallergia, egyéb táplálék poliallergiák esetén, anyatej közvetítette táplálékallergia miatt. Foglalkozom vontatott súlyfejlődésű babákkal, illetve túlsúlyos gyerekekkel is. A krónikus hasmenések miatt kivizsgált gyerekek esetében a tejcukormentesség, a gyümölcscukorban csökkentett étrend frekventált téma.

xxx

A blogon keresztül sok aggódó anyuka, szülő, nagyszülő keres meg, és kérdezik, mit tehetnek, ha a kicsi levágja magát a földre a bolt közepén, mert ő például túró rudit/ dinnyét/ barackot/ lekváros táskát stb. szeretne enni, és most már nem kaphat. Aggódnak amiatt is, hogyan viseli a kicsi, mikor közösségbe kerül, és ő majd mást fog enni/inni, kapni, mint a többiek? Mit tehetnek érte, hogyan segíthetnek neki? és még sorolhatnám. Hónapról hónapra érlelődött bennem a gondolat, hogyan tudnék segíteni a táplálékérzékenységgel/allergiával küzdő gyerekek szüleinek, nevelőinek ezen a területen is. Így találtam rá Huszár Anikó pszichológusra, meseterapeutára.

Huszár Anikó pszichológus, meseterapeuta

Végzettségem okleveles pszichológus és pszichológia szakos tanár. Az egyetemi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, és az antwerpeni Lessius University College alkalmazott pszichológia szakán végeztem, 2012-ben diplomáztam. Jelenleg a Debreceni Egyetem Gyermek-és ifjúsági klinikai és mentálhigiénés szakpszichológusi képzésén vagyok végzős hallgató.

Az egyetem után a Magyar Családterápiás Egyesület módszerspecifikus képzésére, az Ego Klinikára, illetve Boldizsár Ildikó Metamorphoses Meseterápiás képzésére jártam. A diplomám megszerzése óta különböző gyermekeket ellátó helyeken dolgoztam, mint nevelési tanácsadó, iskola, integráló óvoda. A TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Programjában tananyagfejlesztőként és trénerként vettem részt, és iskolavédőnőket képeztem.  Jelenleg a Belvárosi Közösségi Térnél végzett pszichológusi és szakmai koordinátori munkám mellett a Bátor Tábor Alapítvány Lélekmadár Táborában vagyok gyermek gyászterapeuta. Társalapítóként Tűzmadár Műhely projektem keretében meseterápiás és gyermekpszichodráma csoportokat, és napközis óvodás mesetáborokat szervezek és vezetek. Nagyon fontos számomra, hogy olyan gyerekeknek és családoknak segítsek, akik pszichés (pl. autizmus), vagy fizikai (pl. diabetes) okból mások, mint a többiek, és emiatt külön segítséget igényelhetnek a társadalomba való beilleszkedésben.

Szabadidőmben szeretek egészséges (főként növényi alapú, glutén, tej -és cukormentes) ételeket főzni, sportolni és kikapcsolódni, emellett sminkesként is dolgozom.

(Fotó: Kiss Rozina)

xxx

A blog dietetikusai

Juhász Flóra dietetikus

Eddigi tapasztalataimat főként kórházi környezetben és nemzetközi szinten szereztem. Többször jártam külföldi egészségügyi kurzusokon (Finnország, Portugália, Amerikai Egyesült Államok), ahol szélesebb perspektívából láthattam rá az egészségügy helyzetére. Gyakorlataim során többször is betekintést nyertem a kórházak mozgalmas gyermekosztályaira, és olyan szakemberektől sajátíthattam el a gyakorlati tapasztalatokat, akik már sok éves rutinnal mozognak ezen a területen.

Rendszeresen veszek részt hazai konferenciákon és szakmai rendezvényeken. Legnagyobb eredményeimet a coeliakia területén értem el, tanácsaimmal sokat segíthettem a kisgyermekes családok kezdeti nehézségeit leküzdeni, életvitelüket kialakítani.

Sajnos tapasztalataim azt mutatják, hogy nem kevés hamis információ kering az interneten, és meglátásom szerint a blog hiteles és megbízható információkat nyújt az oldalra látogató szülők számára, ezért nagy örömömre szolgál, hogy a blog csapatának a tagja lehetek. Legfőbb célom, hogy bejegyzéseimmel megkönnyítsem elsősorban a fruktóz malabszorpcióval és laktóz intoleranciával küzdők mindennapi életét, hogy segítséget nyújtsak a mindennapi rutin kialakításában.

Flóra a Duna TV Családbarát magazinjában

Kötél Dorottya dietetikus, élelmezésvezető

2012-ben végeztem  a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, mint dietetikus. A diplomával egyszerre két szakmát is megszereztem: dietetikus és élelmezésvezető.

Már a kezdetekkor tudtam, hogy az élelmezés területén szeretnék dolgozni. Mindig is érdekelt a főzés, a tradícionális ételek modernizálása, egészségesebbé tétele, és új receptek kidolgozása.

Jelenleg a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődéknél dolgozom, mint dietetikus és szakmai vezető. Szerencsésnek mondhatom magam, mert megtaláltam azt a munkahelyet, ahol maximálisan támogatják a korszerű és egészséges táplálkozást, így az általam képviselt nézeteket is.

Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy egyre több gyermeknél diagnosztizálnak valamilyen ételallergiát vagy intoleranciát. A mindennapi munkám része, hogy az ilyen betegséggel élő gyermekek étrendjét megtervezzem, és helyes elkészítését felügyeljem.

Szeretek új dolgokat megismerni, szeretem a kihívásokat, ezért is örülök, hogy a blog csapatát erősíthetem.  Remélem tudásommal és tapasztalataimmal segíthetem az olvasókat.

László Lilla dietetikus és élelmezésvezető

2012 őszén fejeztem be a tanulmányaimat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karán. 2013 februárjától egy budapesti bölcsődében dolgoztam élelmezésvezetőként, ahol gyakorlati tapasztalatot szereztem a kisgyermekkori táplálkozás, illetve közétkeztetés területén. 2014 januárjától a Teletál Ételfutár ebédházhozszállító cég dietetikusa és táplálkozási tanácsadója vagyok.

Ami igazán közel áll hozzám, az a tanácsadás, szeretnék a dietetikai szempontokra koncentrálni, ezért is szerettem volna a blog csapatához tartozni. Magam is kilencéves korom óta cukorbeteg vagyok, így abszolút átérzem a csecsemő- és gyermekkori diétás tanácsadás fontosságát.

Bízom benne, hogy írásaimmal sokakat segíthetek abban, hogy hogyan lehet egy tartós betegséggel együtt élni. Igyekszem a mindennapokban jól hasznosítható étrendi javaslatokat megfogalmazni.

Mosányi Barbara dietetikus

A Semmelweis Egyetem dietetikus szakirányán szereztem a diplomámat 2013-ban. Pályámat élelmezésvezetőként kezdtem, majd néhány hónapon belül kerületi szinten hét bölcsőde szakmai vezetését végeztem.

Már pályakezdőként tisztán láttam, hogy a munkám több számomra, mint egy mindennapos kötelezettség, igazi hivatásommá vált. Élelmezésvezetőként is igyekeztem minél közvetlenebb kapcsolatot kialakítani a gyerkőcökkel és szüleikkel egyaránt. Előadássorozat keretein belül az egészséges életmódtól kezdve a gyermekek ellátásán keresztül minden olyan témát érintettem, amely foglalkoztatta a szülőket. Délelőttönként foglalkozások keretein belül számtalan, a táplálkozáshoz és élelmiszerekhez kötődő ismerettel bővítettem a gyermekek ismereteit a kisgyermeknevelőkkel karöltve.  Részt vettem több, a gyermekek táplálkozását és tápláltsági állapotát felmérő országos kutatásban.

Jelenleg az Egyesített Szent István és Szent László Kórház – Rendelőintézet dietetikai szolgálatának csapatát erősítem, mint terápiás dietetikus.

Meghatározó pont az életemben, hogy ismereteimmel, tudásommal segíteni tudjak másokon, ennek okán nagyon örülök, hogy csatlakozhattam a Babakonyha blog csapatához. Bízom benne, hogy érdekesnek és hasznosnak fogják találni írásaimat.

———————————————————

A blog korábbi szakértője, több cikk szerzője: Hegyi Kitti dietetikus, táplálkozási életmódtréner, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest Ápolás és Betegellátás, Dietetika szakán végzett.

Varga Zita Hella vagyok, a www.babykitchen.blog.hu szerzője, a blogon található, fruktóz- és tejmentes diéta szerint (sokszor tojás nélkül) készített receptek kikísérletezője. Gyermekem születéséig egyetlen specialitásom a tejszínes-gombás-csirkés tészta volt, és a barackos-fahéjas muffin, ezeket azonban már egész jól készítettem :)

A kisbabánk két hét után nagyon hasfájós, sírós, görcsölős lett, a következő hetekben, hónapokban mindent kipróbáltunk, amit egy hasfájós babánál be lehetett vetni: a gyógyszertári készítményektől kezdve, a masszírozáson és a hordozó kendőn át, a természetes alapú görcsoldókig, az alternatív módszerekről nem beszélve. Két-három oldalas listát tudnék írni arról, hogy mivel próbálkoztunk csak, hogy a kicsinek elviselhetőbbek legyenek a napjai. Habár nem célom az egészségügyet vádolni, azt azért el kell mondanom, hogy lássátok, mennyire gyerekcipőben jár még ez a terület, hogy inkább gondolták a sírós, hasfájós gyermekről, hogy autista, mint azt, hogy gyomorbántalmai vannak.

Természetesen az első három hónapban nagyon türelmesek voltunk, nagyon nehéz időszak volt ez számunkra, de próbáltuk túlélni, a kicsi számára a legjobbá tenni, bízva abban, hogy ez csak a három hónapos hasfájás. Utána azzal biztattak minket, hogy van, akinél fél évig is eltart ez az időszak. Eljött a fél éves kor, elkezdődött a hozzátáplálás, és az éjszakáink is elromlottak, már azt a fél órát sem aludta végig a picurka, amit korábban sikerült. Kialvatlanok voltunk, kimerültek, első gyerekesek, tanácstalanok.

8 hónapos volt a kicsi, amikor már negyedórákra tudtunk csatlakozni hasonló korú gyermekeket babakocsiban sétáltató anyukákhoz. Rájöttem, hogy a gyereknevelés nem arról szól, amit mi addig csináltunk. Ekkor jött egy lehetőség: a szomszédom a gasztroenterológushoz 3 hónappal korábban kapott időpontját átadta nekem. Azt sem tudtam eszik-e vagy isszák, én a vasszeget is megehetem, nem lesz bajom tőle. Úgy voltam vele, ha fogadnak az időpontban minket, elmegyünk, ha nem, akkor az a sors keze. Nem ragozom túl, fogadtak.

Elküldtek minket hasi ultrahangra, ehhez pár héttel későbbi beutalót kaptunk, aztán pár héttel később vissza kellett mennünk kontrollra. Mivel semmi nem látszott az ultrahangon a beszélgetések alapján fruktóz kilégzéses tesztre küldtek minket, persze kb. 1 hónappal későbbi időpontban. A nehézségekről, és az egészségügy útvesztőiről most nem szeretnénk bővebben írni, ha bárki kíváncsi erre a fejezetre, ezekre a tapasztalatokra, írjon bátran a babykitchenblog@gmail.com címre, és szívesen elmesélem, adok javaslatot a tapasztalataink alapján, mit lehet másképpen. A lényeg, hogy a kicsi 11 hónapos volt, mikor kiderült, hogy fruktóz malabpszorpciója van (gyümölcscukor érzékenység), és 13 hónapos, mikor megállapították, hogy laktózintoleranciája is (tejcukor érzékenység), 13 hónapos koráig szopizott, és kb. 14-15 hónapos korában az orvossal egyeztetve a tápszer próbálkozásokkal is felhagytunk. 

Én, mint kezdő, korábban tízenhatezer órában dolgozó, és sokszor mélyhűtött gyorskaján élő, nem igazán egészségtudatos anyuka ott álltam, hogy akkor a gyerek nem ehet gyümölcsöt, tejtermékeket, a tojástól is fáj a hasa, és a magas vagy magasabb fruktóztartalmú zöldségek is gondot okoznak. Akkor mit készítsek??? Bújtam a netet ezerrel, volt is sok laktózmentes recept, de kombinált fruktóz- és tejmentes diétára épülő recepteket nem nagyon találtam, ami esetleg még tojástól is mentes.

És persze jött a nagy levegővétel, és a kísérletezés. Megismertem a magas ásványianyag és vitamintartalmú élelmiszereket (ha már a gyermek a tápszereket sem bírta). Így születtek az első receptek. Később, a gyermek sétáltatós, játszóterezős beszélgetések során az egészségtudatos anyukák elkezdtek érdeklődni a receptek iránt, így a blogot nyilvánossá tettem, a facebook oldal már szakmai kíváncsiságból jött, és hogy frissen kapják az információkat, új recepteket a követők.

Mikor 4000-re ugrott a követők száma, elhatároztam, hogy ha az 5000-et elérjük, dietetikusokat keresek, akik az oldal mellé állnak, hogy ne csak receptekkel, hanem profiktól kapott szakmai tanácsokkal, információkkal is el tudjuk látni az érdeklődő szülőket. Így alakult ki a jelenlegi felállás, és köszönöm a lelkes dietetikusoknak, ma már barátaimnak a szakmai támogatást!

Jelenleg már újra teljes munkaidőben dolgozó anyuka vagyok, akinek a gyerkőce bölcsödébe jár, és hétvégenként, ha tehetjük sütünk-főzünk-bohóckodunk a konyhában. Imádom, ha a kicsi besegít, ha szétlapítja a kalács vagy a fánk tésztát, és kukacokat formáz, miközben könyékig lisztes és vanília illatú. A főzés teljesen kikapcsol, és imádom nézni, mikor a picur (meg az Apukája) élvezettel lapátolja be az együtt készített ételeket. A blogra kizárólag azok a receptek kerülnek fel, amelyek ezen a minőség-ellenőrzésen átmentek és szigorúan jelesre vizsgáztak! :-)

Hozzávalókat (kb. egy tepsi közepes fánkhoz) ld. a jegyzetlapon.

• 250 gramm liszt
• 15 gramm élesztő
• 1 mk szőlőcukor
• 25 gramm xilit/nyírfacukor
• 25 gramm vaj (tejmentes!, cukormentes!)
• 150 gramm növényi tej (zabital, ha javasolhatom, mert édesebb íze van)
• csipet só
• opcionálisan: 1 vaníliarúd kikapart belseje (a képen látható most anélkül készült)

 

Hozzávalók:

• 300 gramm liszt (én most tönkölylisztet használtam, mert csak ez volt otthon :) de nagyon jó íze lett így is)
• 2 evőkanál nyírfacukor/xilit (porcukorrá darálva)
• 70 gramm vaj (tejmentes!, cukormentes!)
• kb. 200 ml növényi tej (zabital, ha javasolhatom, mert édesebb íze van)
• 1 vaniliarúd kikapart belseje
• csipet só
• zsiradék a sütéshez (olaj/kókuszzsír)

Hozzávalókat (kb. 20 db közepes fánkhoz) ld. jegyzetlapon.

• 250 gramm liszt
• 15 gramm élesztő
• 1 mokkáskanál szőlőcukor
• 25 gramm xilit/nyírfacukor
• 25 gramm vaj (tejmentes! cukormentes!)
• 150 gramm növényi tej (zabital, ha javasolhatom, mert édesebb íze van)
• csipet só
• zsiradék a sütéshez (olaj/kókuszzsír)