Étkezési szokások gyermekkorban

2018-07-06

Címke: , , , , ,

A gyermeknevelés során gyakran válik központi kérdéssé a gyermek étkezése, etetése, és az étkezéssel kapcsolatos szorongások miatt ördögi körök alakulhatnak ki. Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke válogatós, keveset eszik, nem tud nyugodtan ülni az asztalnál, játszik az étellel vagy akár hatvan percig is el tart egy-egy étkezés. Erős Nikoletta klinikai gyermekszakpszichológus alábbi írásával és gyakorlati tanácsaival segít utat mutatni a Babakonyha blog olvasóinak.

Ma a családok nagy részében a mindennapokat a kiszámíthatatlanság és az improvizáció jellemzi. Nincsen úgynevezett tipikus napirend, és az étkezésekben még kevésbé találunk rendszerességet. Gyermekünk életének ritmusát azonban mi szabjuk meg, és ez vonatkozik az étkezési szokásokra is. A gyerek fokozatosan megtanulja, hogy vannak rendszeres mozgások, változások az életében (mint például a nappal és az éjszaka váltakozása), amikor megéhezik enni kap, szerettei elmennek és visszajönnek. A gyermek biztonságérzete ezekre a megjósolható dolgokra épül, és ezáltal ismeri meg a világot. Legfőképp az első három év fontos ebből a szempontból is, hiszen a gyermek ekkor függ legjobban a napi ritmusoktól.

A gyermeknevelés kérdései közül nem hiába az egyik leggyakoribb nehézség az étkezés, a gyermek etetése körül alakul ki. Sok esetben már a gyermek születése előtt megjelenik a félelem, például a szoptatással kapcsolatosan. Gyakran ördögi körré válhatnak az étkezéssel kapcsolatos szorongások. Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke válogatós, keveset eszik, nem tud nyugodtan ülni étkezés közben, játszik az étellel vagy akár hatvan percig is el tart egy-egy étkezés.

Érdemes átgondolni milyen étkezési szokások alakultak ki a mi családunkban és milyen élelmiszerek hozzáférhetőek otthon. Fontos kérdés az is, hogy szülőként hogyan élek, milyen mintákat nyújtok gyermekem számára.

Néhány szempont, ami segítség lehet ebben:

  • Az étkezés folyamata.

Az egész folyamat egy esemény a család életében, amikor mindenki együtt van: elkészítés, megterítés, evés, asztalleszedés, takarítás. A vacsora folyamatába minden belefér: rossz vagy jó kedv, napi feszültségek, megbeszélések, elrontott étel. Tehát nem feltétlenül az étel különlegességén múlik, a kapcsolat maga a fontos. Kutatások bizonyítják, hogy minél ritkábban étkezik együtt egy család, annál valószínűbb, hogy étkezés közben megy a tévé, felszínesebbek a kapcsolatok, nem beszélgetnek egymással, nem beszélik meg a napi történéseket, kevésbé egészséges az étel is, amely az asztalra kerül. Az étkezés ritmusa nem az első falattal, hanem az előkészítéssel kezdődik, például a legkisebb is képes megmosni a zöldséget, leszedegetni a burgonya csíráját vagy apró darabokra tépkedni a salátát. Segíthetjük pár vicces mondattal: „Gyere fürdesd meg a borsót!” Először nyilvánvalóan nagyobb erőfeszítést igényel szülői oldalról a gyermek segítése, de később meghálálja magát a türelem és a ráfordított idő. A folyamatban való részvétele kikövezi az étkezéshez vezető utat. Az étkezés utáni asztalleszedés sem zökkenők nélküli, de a jelenlét, a részvétel a fontos és az, hogy együtt csinálja a család. Már a kisbaba számára is, hiszen az egész családot figyelheti, ahogy egy közös célért tevékenykednek. A varázslat a folyamatban van.

  • Rendszeresség – rend és biztonság.

A gyermek igényli a rendszert, kis odafigyeléssel és napi szintű következetességgel sikerülhet elültetni benne az egészséges étkezési szokásokat. Az ideális az lenne, ha naponta öt alkalommal étkezne a kicsi, és lehetőség szerint az egyes étkezések nagyjából ugyanabban az időpontban lennének. Fontos, hogy mi is tartsuk magunkat ehhez a szabályhoz, hiszen ha a gyermek azt látja, hogy a szülei mindig részt vesznek a reggeliken, ebédeken és vacsorákon, valamint a tízórai és uzsonna idejét is betartják, akkor ő is ezt a mintát fogja majd követni.

Amint a gyermek megérti a rendszerességben, hogy „így csináljuk mi a családban” – ez szilárd talajt biztosít a lába alatt. Egy ilyen komoly alap pedig nagy segítségére van a világról alkotott fizikai, érzelmi és intellektuális képének felépítésében. Kisebbeknél segíthet egy kis dal vagy mondóka, mely az étkezéshez kötődik, és ez a kis kötés segíthet ritualizálni a tevékenységet, és elhelyezni egy „rendezett” világban. Nem érdemes azonnal mindenben változást elvárni a gyermektől, kezdjük kicsiben. Nagyobb gyerekeknél érdemes előre megbeszélni a tervezett változást, és azt, hogy „mit hoz, ad” nekik ez az új dolog.

  • Kezdő rítus az étkezés előtt

Sok család az étkezések előtt bevezet egy rítust, ami minden esetben ismétlődik. Ez a tevékenység segíti a kiszámíthatóságot, biztonságot ad mindenki számára. A legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki tudja, hogy ezután mi következik. Ez lehet egy szimbolikus kezdet, pár másodperc szünet, ima, asztali áldás, köszönet stb. a lényeg az ismétlődésben van.

  • Kevesebb több

Manapság túlzások borítanak el bennünket az étkezéssel kapcsolatosan. Túl sokat fogyasztunk, és elborít minket a piac sokszínűsége, nehéz választani sokszor még a szülőnek is. A felnőttek esetében is gyakori a gyorsan „bekapok valamit” étkezés. Az elhalmozottság érzéséből különösen a gyermek esetében válhat rossz étkezési szokás. Segítség lehet, ha korlátozzuk az ételek esetében a választási lehetőséget és egyszerűsítjük az ízeket és az alapanyagokat. Ha csökkentjük a választási lehetőséget, felszabadítjuk a sok nyomás alól a gyermeket. Nagyjából egy hónapba telik a fokozatos „leállás” az ütős ízekről. Az elvonási folyamat afelé mutat, hogy egyre valóságosabb, életszerűbb, egyszerűbb és természetesebb ízeket eszik a gyermek a mindennapokban. Az ilyen változtatást csak teljes gőzzel lehet bevezetni, ne legyenek kivételek, „visszaeső” napok. Nagyobb gyermek esetében abba nem tudunk beleszólni, hogy az otthonán kívül, mit eszik vagy iszik, de az otthoni dolgok folyását a kezünkbe tarthatjuk.

  • Irányítsunk mi!

Teljesen normális, ha a gyermeket rabul ejti a marketing, a színes csomagolás és az ízfokozókkal teli ételek. Természetes, ha egy kicsi gyerek megpróbálja átvenni az irányítást ott, ahol lehetősége van rá. A mi felelősségünk, ha a marketingesekre vagy a gyermek pillanatnyi hajlamaira bízzuk az egész életét befolyásoló étkezési szokásait. Ne hagyjuk szem előtt a lakásban az édességet vagy olyan dolgot, amit nem szeretnénk, hogy gyermekünk rendszeresen fogyasszon.

Van olyan gyermek, aki csak néhány ételt eszik meg. Ilyen esetben az is előfordul, hogy magas a szorongás szintje és a stressz hatására egyre inkább kerüli az újdonságokat. Az étel körüli kontrollja hatalmi harca átterjedhet az élet más területére is. Mit tehetünk ebben az esetben? Egyszerűsítsük az ételeket körülötte, kevesebb legyen a választási lehetősége, vezessük be a ritmusokat és rendszerességet. Ezáltal csökkenni fog a gyermekben az elhalmozottság érzés és kiszámíthatóbbá válik az élete.

  • Ne legyen játék az étel!

Az étel a gyermek szemében legyen mindig táplálék, ne szórakozási lehetőség vagy a hatalmi harc része.

  • Ne étellel jutalmazzunk!

Ha a gyermekünket dicsérni, jutalmazni szeretnénk, semmiképpen se csokoládéval vagy cukorkával tegyük ezt. Ezzel ugyanis kialakíthatjuk benne az édességek iránti pszichés kötődést, ami ahhoz vezethet, hogy később is így jutalmazza vagy éppen vigasztalja magát, ami a jövőben függőséget is okozhat. Ugyanakkor a ló túloldalára sem érdemes átesni, a tiltás sem célravezető. Ha valamit nem engedünk, azt vonzónak fogja találni gyermekünk. Már az egészen kicsi gyermekeknek is elmagyarázhatjuk, hogy alkalmanként, kis mennyiségben fogyasztható édesség is, viszont semmiképpen sem az étkezések helyett. Jó megoldás, ha a boltban kapható magas cukortartalmú, zsírban gazdag édességek helyett otthon közösen készítjük el azok egészségesebb alternatíváit.

  • Reggeli és vacsora ideje, amikor találkozik a család.

A reggelinek nem kell olyan szertartásnak lenni, mint a vacsorának, de ne is kutyafuttában történjen. Érdemes összekötni azzal, hogy mi várható aznap, ki mit álmodott az éjjel. A folytonos változásban, amikor az állandóan változó körülményekhez kell alkalmazkodni a gyermek mentálisan leterhelt. Az iskola vagy óvoda és az esti étkezések közötti sáv fontos periódus. Ez lehet az az időszak, amikor a szabályozatlan időtöltésnek tere lehet. Ellensúly az egész napos rendszer, szabályok, fegyelem mellett. Ezt követi a vacsora és az esti rutinok (fürdés, mese olvasás). A vacsora fontos családi tevékenység, melyre érdemes nagy figyelmet fordítani. Erre az időszakra mindenki hazaér, együtt a család, összegezhetjük a napi történéseket. Hagyjunk rá bőven időt, nyugodtan töltsük el, egymásra oda figyelve.

Sok gyermek néz mesét az asztalnál családi étkezésekkor, és észre sem veszi, hogy közben édesanyja adagolja a szájába az ételt. Ne nézzünk evés közben tévét, és más, hasonló tevékenységekkel se osszuk meg a figyelmet, mert akkor a gyermek nem lesz képes önmagában értékelni az asztali örömöket és az ételt. Ehelyett inkább beszélgessünk egymással.

  • Változatos ételek.

A helyes szokások kialakulása mellett az is fontos, hogy megismertessük a gyermekkel a minőségi ételeket, az egészséges alapanyagokat. Eleinte mindent megkóstol, felfedezi az ízeket – ahogy a világot is -, és másolja a szülőket. Kialakul, mit szeret, aztán három-négy évesen lázadni kezd. Ízlése gyorsan változik, előfordulhat, hogy ami ma a kedvence, azt másnap már meg sem hajlandó enni. Az ízlésének formálódását támogathatjuk azzal, hogy a lehető legváltozatosabb alapanyagokból készült ételekkel kínáljuk, valamint egy-egy alapanyagot (például spenót) többféle módon készítünk el. Ne torpanjunk meg, ha gyermekünk egy ételt elutasít, néhány hét múlva próbálkozzunk újra. Legyünk kreatívak, és kombináljuk az alapanyagokat!

  • Főzz együtt gyermekeddel!

Vonjuk be a gyereket is a főzésbe, sütésbe továbbá az élelmiszerek bevásárlásába is. A gyerek, aki részt vesz a konyhai munkákban, jellemzően kevésbé válogatós, jobb étvággyal eszik és jóval tudatosabb az egészséges ételek fogyasztásában. Kóstoltassuk meg az alapanyagokat külön-külön is, hogy el tudja dönteni, mi jó, mi nem jó számára.

Az étel elkészítésébe már a kicsiket is bevonhatjuk. Sok kutatás megerősítette, hogy a családi főzéseknek pozitív hatása van a táplálkozásra. Ilyen esetben a gyermek örül az új ételnek és az is ritkábban fordul elő, hogy külön ételt kell főzni számára, nyitottabb az új ételek felé. Az elkészítés közben elmesélhetjük neki, miért egészségesebbek a házilag készített ételek. Az izgalmas, kreatív közös konyhai program így nemcsak leköti a kicsit, de játékos módon formálja is ízlését és mélyíti ismereteit.

A legnagyobb hatása a szülőnek van a gyermek étkezésére, ezáltal a felnőttkori étkezési szokásokra is, hiszen a gyermekkori minták rögzülnek, és később nehezen változtathatók. Ugyanakkor ne felejtsük el, sosem késő végiggondolni étkezési szokásainkat és változtatni azokon.

—–x—–

Erős Nikoletta

Klinikai gyermekszakpszichológus, gyermekpszichodrámavezető, meseterapeuta, individuálpszichológus

Szakmai tapasztalataimat az SE ÁOK II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán és Érd Megyei Jogú Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálatánál szereztem. A Mosoly Alapítvány szervezésében évek óta vezetek hosszú távú terápiás csoportokat krónikus beteg gyermekek számára.

A terápiás munka mellett a győri Széchenyi István Egyetem Állam és Jogtudományi Karának levelező tagozatos hallgatói számára az általános és szakmai lélektan tantárgyat oktatom.

Jelenleg heti rendszerességgel, több korosztály számára tartok gyermekpszichodráma és meseterápiás csoportokat, valamint a B30 Pszichológia Központban vezetek egyéni terápiákat.

A gyermekekkel folytatott munkámban fontosnak tartom, hogy a számukra természetes közegben a játék segítségével, a mesék nyelvén sajátítsák el a konfliktus megoldási és frusztrációtűrési technikákat. Ezáltal szimbolikus módon kifejezhetik belső tartalmaikat, az én-erősítés valamint egyensúlyteremtés kerül fókuszba. Úgy gondolom, ez segítséget adhat a gyermek öngyógyító törekvéseinek megvalósításához, a belső erőforrások megtalálásához, melyek mind a prevenciós, mind a terápiás folyamatot segítik.

—–x—–

A blog lehetőséget biztosít vendég szakértőknek, hogy az oldal témájához kapcsolódó írását, cikkét, fotóját, videóját megjelentesse, azonban ezek jogszerűségét és valódiságtartalmát az oldal szerkesztőjének nincs módjában leellenőrizni, ezért az ebből eredő károkért a szerkesztő semmilyen felelősségre nem vonható! Amennyiben viszont az említett bejegyzések sértik valakinek vagy valakiknek az érdekeit, megfelelő írásos indok alapján a bejegyzést a szerkesztő kijavítja vagy igény esetén törli! A fentiek a bejegyzésekhez fűződő hozzászólásokra is vonatkoznak!

A szerzői jogokról: ITT

(Kiemelt kép forrása: dailymail.co.uk)

Hozzászólások

Az alábbiak is érdekelhetnek:

Ha tetszett, oszd meg másokkal is! -> Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someonePrint this page