Címkék: Fat Mama, Bertha, Kazinczy utca

Kislányom nagyon rákészült, mikor elindultunk a Fat Mama Eatery-be, ahonnan megtisztelő meghívást kaptunk a blogon keresztül. „Anya, akkor elmesélem majd a maminak, hogy Bertha készítette nekem az ebédet Dagi Maminál„, magyarázza vagy ötödjére a csöpp kis szájával, mikor lefordítottuk neki az étterem nevét, majd rögtön folytatja „és ő majd nem érti, mert nincs is dagi mamim„, kuncog nagyokat csillogó szemmel, hiszen anyósom egy nagyon csinos, vékony nő egyébként. Én is kíváncsi voltam az étteremre, és tetszett, hogy nem ijedtek meg attól a kérésemtől, hogy a gyerekeket is hoznám, sőt, kiderült, hogy gyereksarok is van, ahol hétvégente animátorok foglalkoztatják a csöppségeket.

 

(Fat Mama Eatery a Kaczincy utcában. Megérkeztünk.)

Ennek a Kaczincy utcában található reggelizős, ebédelős, vacsorázós étteremnek tényleg Bertha a lelke, igazából ő  a „fat mama”, ő az, aki miatt az ételek nagyon gyorsan elkészülnek, és egy jellegzetes grillezett, ínycsiklandó faszenes, aromás ízt kapnak a húsok, és a zöldségek. Bertha ugyanis egy britt faszénnel fűtő sütő. Ami különösen tetszett, hogy működésben közben is megfigyelhetjük, sőt az egész konyhai sürgést nyomonkövethetjük a nyílt tereknek köszönhetően.

Az étterem nagyon hangulatos, megmagyarázhatatlan, de több stílus keveredik benne, mégsem zavaró. Ha valaki szeretne leülhet a terebélyes faasztalokhoz (a gyerekekkel is jól el lehet férni, nincs kényelmetlenkedés, még a kedvenc plüss is elfér :)), az udvarhoz közelebb elhelyezkedő magasabb műanyag székek és körasztalok pedig szerintem inkább a fiatalabbakat csábítják. És persze ott a gyereksarok is, egy helyes kis fa ládika benne gyerekjátékokkal.

 

Bertha innen is látszik, mi itt ültünk vele szemben a terebélyes és kényelmes faasztaloknál)

 

Persze választhatjuk a bárpultot is! :)

Nagyon jók voltak az animátorok, a gyerekek rengeteget kézműveskedtek.

Az udvar már áprilisban is nagyon csábító volt, azóta biztos, hogy az egyik kedvenc kiülős hely lehet.

Mi direkt a faasztaloknál ültünk le, mivel itt a gyerekek is kényelmesen elfértek, és nemcsak Berthát vehettem szemügyre, hanem a híres szőnyeget is. Az egyik tulajdonos anyukájának szőnyege látható a falon, ez megteremti a hely otthonosságot, és azt a célt is segíti, hogy egyfajta közösségi térré váljon. A szőnyeg motívuma egyébként visszaköszön a dizájnban, az utcafronton, az étlapon.

A Fat Mama másik erősségének tartom a szószokat, isteniek, háziak, és a helyszínen meg is vásárolható. Ha nyolcat nem kóstoltunk, egyet sem, nagyon feldobják az ételeket, nagy a választék, csak dönteni tudjon az ember :)

Az ételek valami fenomenálisak. Az étlapon egyelőre nincsenek feltüntetve az allergének, de nyárra új étlap jön ki, és azon már ez is pótolva lesz. A pincérek kedvesek, udvariasak, és mivel az üzletvezető maga is ételérzékenységgel küzd, ezért biztosított róla, hogy bármikor bármilyen kérdésre készségesen válaszolnak. Mi két tálat rendeltünk: egy Fat Mama tálat és egy vega tálat. A húsok porhanyósak voltak és ízletesek, a zöldségek pont kellően átsülve, de roppanósak. Én imádtam a vega tálon a portobellot quinoával, csak ajánlani tudom. A gyerekeknek van gyerekmenü, nálunk a nagyobb most rántott csirkét evett sült krumplival, de a kicsi végigkóstolgatta a sült zöldségeket és húsokat is.

Süteményből most nem találtunk olyat, amit a picik ehettek volna a fruktóz- és tejmentes diétában, de gluténmentes és tejmentes édességek voltak. A desszert alatt rajzolgattak a picik a gyereksarokban az animátorokkal.

És ezt a frissen sült kenyeret még gyorsan lefotóztam, de sajnos már éppen távoztunk :)