Címkék: fruktózmentes_diéta, fruktózegyenérték_táblázat, húsvéti_sonka, laktózmentes, tejmentes, fruktóztartalom, fruktóz_malabszorpció

Tavaly ilyenkor több óránk elment a vásárlással, mert állandóan mindennek a címkéjét néztük, és egyre szomorúbban vettük tudomásul, hogy a bolti áruk mennyi szeméttel vannak tele, de legfőképpen a cukor (vagy mesterséges édesítő) mindenféle formájával, amelyekkel a picur nem találkozhatott, különösen nem a diéta első szakaszában (ld. fruktózmentes diéta).

Húsvétkor egyenesen elkeseredtem, hogy nem tudok sonkát főzni magunknak, mivel mindegyik tartalmazott valamilyen formában cukrot (akkor még szoptattam, így a diétát én is szigorúan tartottam). Végül találtam olyan sonkát, amelyikben csak szőlőcukor volt, de nem mertem megvenni, annyira az elején jártunk a diétának, és nem mertem kockáztatni, hogy a bolti árúba, mit raknak éppen bele.

Ha esetleg hasonló cipőben jársz, és a babád laktóz- és/vagy fruktózérzékeny, vagy ha nagyon figyelsz arra, hogy a picurod mit eszik élete első éveiben, és boltban keresgélsz, akkor mielőtt elkap a húsvéti láz,

• nagyon alaposan olvasd el a sonkák címkéit.
• Ha olyan sonkát találsz, amin nincs is leírás arról, hogy miket tartalmaz, hagyd a csudába.
• Ha van benne bármi olyan, ami a tiltólistán van (tej, szója, tejsavó, cukor, fruktóz, dextróz, bármilyen mesterséges édesítő stb.), akkor menj tovább.
• Érdemes azt is megnézni, hogy milyen tartósítószerek vannak az összetevők között, ha már 2-3 soros a leírás, én a helyedben meggondolnám, hogy megveszem-e a sonkát.
• Arra is figyelj, hogy ha olyanokat írnak az összetevők között, hogy „ételízesítők”, „ízfokozók”, de közben nem fejtik ki, hogy mi is ez valójában, akkor jobb, ha nem akasztod le azt a sonkát, vagy nem veszed ki a hűtőpultból.

Igazából a legjobb, ha csak az áll a sonkán, hogy milyen húsból van, és esetleg még a szőlőcukor szerepel mellette a felsorolásban (van ilyen! :). Ha nem vagytok a diéta elején, a picur is már sokfélét eszik, akkor ezt már talán meg lehet próbálni :) De mindenki figyeljen az egyéni tolerancia mértékére!

(Kép forrása: nytimes.com)