A húsvéti sonka összetevői a dietetikus szemszögéből

2014-04-14

Címke: , , , , , , , ,

Szerző: László Lilla dietetikus és élelmezésvezető

Egyik legjellemzőbb húsvéti élelmiszerünk a sonka. Az ünnep közeledtével a vásárlások számának felszökésével párhuzamosan az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések is sűrűsödnek. A húsipari feldolgozáson átesett termékek általános fogyasztói megítélése az utóbbi évek élelmiszeripari botrányai miatt egyre negatívabb. A bizalmatlanságot növeli, hogy a szabályozásoknak megfelelő, biztonságosan fogyasztható készítmények is sok olyan adalék-, illetve segédanyagot tartalmaznak, melyeket erős kétségekkel fogadunk egy húsipari termék – például sonka – összetevőjeként.

Pontosan ilyenek a különböző cukrok, és más szénhidrátalapú anyagok. A cukrokat nagy mennyiségben használják húspácok összetevőjeként abból a célból, hogy kiegyensúlyozzák a pác sótartalmát, valamint hogy elősegítsék a kedvező szín kialakulását. Jelentős mennyiségű keményítőt is felhasználnak a különböző húsipari termékek gyártásánál kötőanyagként, mely a megfelelő állomány kialakításához járul hozzá. Emulgeálószerként lehetővé teszik az egyébként nehezen vegyülő anyagok (pl. olaj és víz) tartós egyneműsítését. Ezen anyagok jelenléte leginkább a főtt, vagy füstölt-főtt sonkákra jellemző, melyeket egészben és szeletelt formában is megtalálhatunk az üzletekben.

A cukrok és keményítőfélék általában nincsenek jelen olyan nagy mennyiségben a termékben, hogy azok szénhidráttartalmát befolyásolják, de a cukorbeteg fogyasztónak is érdemes tudnia, hogy előfordulhatnak a húsipari termékekben. Az ő esetükben, és egészségtudatosabb vásárlóként ajánlott a termékcímke alapos áttanulmányozása. Érdemes a minél magasabb hús-, illetve fehérjetartalmú terméket választani, melynek alacsony a só- és víztartalma, valamint nem tartalmaz hozzáadott cukrot és keményítőt.

Nagyobb problémát okoz ez a jelenség a laktózintoleranciások, coeliákiások, illetve a fruktózmalabszorbcióban szenvedők körében, akiknél a tejcukor, a glutén, vagy a gyümölcscukor már igen kis mennyiségben is problémát okozhat. Az első két esetben mindenképpen olyan terméket kell keresni, ami garantáltan laktózmentes, illetve gluténmentes. Ezek közül is célszerű a hústartalom és az adalékanyagok mennyisége alapján szűrni a vásárláskor. Fruktózmalabszorpció esetén fokozottan figyeljünk arra, hogy a termék semmilyen cukrot (pl. glükózt, dextrózt) ne tartalmazzon,  legfeljebb csak szőlőcukrot.

A füstölt parasztsonkák esetén érdemes a hagyományos eljárással készülő termékeket keresni, itt is figyeljünk arra, hogy a sonka minél kevesebb mesterséges adalékanyagot tartalmazzon, és lehetőleg természetes tartósítási eljárásokkal (füstöléssel, levegőn szárítással, sózással) készüljön.

IMG_5607_1.JPG(Kép forrása: fakanalforgato.blogspot.com)

Felhasznált irodalom:

A blog lehetőséget biztosít vendég szakértőknek, hogy az oldal témájához kapcsolódó írását, cikkét, fotóját, videóját megjelentesse, azonban ezek jogszerűségét és valódiságtartalmát az oldal szerkesztőjének nincs módjában leellenőrizni, ezért az ebből eredő károkért a szerkesztő semmilyen felelősségre nem vonható! Amennyiben viszont az említett bejegyzések sértik valakinek vagy valakiknek az érdekeit, megfelelő írásos indok alapján a bejegyzést a szerkesztő kijavítja vagy igény esetén törli! A fentiek a bejegyzésekhez fűződő hozzászólásokra is vonatkoznak!.

A szerzői jogokról: http://goo.gl/yq5bFG

 

Hozzászólások

Az alábbiak is érdekelhetnek:

Ha tetszett, oszd meg másokkal is! -> Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Email this to someonePrint this page